Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   sr Читати и писати

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [šest]

Читати и писати

Čitati i pisati

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Én olvasok. Ja----ам. J_ ч_____ J- ч-т-м- --------- Ja читам. 0
Ja čit--. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Egy betűt olvasok. Ја --та- -е-н---л---. Ј_ ч____ ј____ с_____ Ј- ч-т-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја читам једно слово. 0
J--čit---j---o-slo--. J_ č____ j____ s_____ J- č-t-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja čitam jedno slovo.
Egy szót olvasok. Ја ч-та- ј-дну-р-ч. Ј_ ч____ ј____ р___ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја читам једну реч. 0
Ja----a- je-nu----. J_ č____ j____ r___ J- č-t-m j-d-u r-č- ------------------- Ja čitam jednu reč.
Egy mondatot olvasok. Ја--ита------- -е-е--ц-. Ј_ ч____ ј____ р________ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја читам једну реченицу. 0
Ja čit-m-je-n--re--ni-u. J_ č____ j____ r________ J- č-t-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja čitam jednu rečenicu.
Egy levelet olvasok. Ј- ---а- ј-д-- п--м-. Ј_ ч____ ј____ п_____ Ј- ч-т-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја читам једно писмо. 0
Ja či--- j---o -----. J_ č____ j____ p_____ J- č-t-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja čitam jedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Ја----ам-је-ну књи--. Ј_ ч____ ј____ к_____ Ј- ч-т-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја читам једну књигу. 0
Ja------ ------kn-igu. J_ č____ j____ k______ J- č-t-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja čitam jednu knjigu.
Én olvasok. Ја читам. Ј_ ч_____ Ј- ч-т-м- --------- Ја читам. 0
Ja č-ta-. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Te olvasol. Ти -и-аш. Т_ ч_____ Т- ч-т-ш- --------- Ти читаш. 0
T----ta-. T_ č_____ T- č-t-š- --------- Ti čitaš.
Ő olvas. Он-чит-. О_ ч____ О- ч-т-. -------- Он чита. 0
O--či-a. O_ č____ O- č-t-. -------- On čita.
Én írok. Ј---ише-. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
J-----e-. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Egy betűt írok. Ј- п---м једно--л-во. Ј_ п____ ј____ с_____ Ј- п-ш-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја пишем једно слово. 0
J- -i-e- ---no------. J_ p____ j____ s_____ J- p-š-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja pišem jedno slovo.
Egy szót írok. Ја пи--- ј---- р-ч. Ј_ п____ ј____ р___ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја пишем једну реч. 0
Ja---š-m-----u -e-. J_ p____ j____ r___ J- p-š-m j-d-u r-č- ------------------- Ja pišem jednu reč.
Egy mondatot írok. Ја----е- ------рече--цу. Ј_ п____ ј____ р________ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја пишем једну реченицу. 0
Ja ----m -e-nu----e-i-u. J_ p____ j____ r________ J- p-š-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja pišem jednu rečenicu.
Egy levelet írok. Ј- -и----ј---о -и-мо. Ј_ п____ ј____ п_____ Ј- п-ш-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја пишем једно писмо. 0
Ja piš-- jed-o-p----. J_ p____ j____ p_____ J- p-š-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja pišem jedno pismo.
Egy könyvet írok. Ј- п--е- --дн--књ-гу. Ј_ п____ ј____ к_____ Ј- п-ш-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја пишем једну књигу. 0
Ja piš-m---dnu--nji--. J_ p____ j____ k______ J- p-š-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja pišem jednu knjigu.
Én írok. Ј- пи--м. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
Ja-piše-. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Te írsz. Ти---ше-. Т_ п_____ Т- п-ш-ш- --------- Ти пишеш. 0
Ti --š--. T_ p_____ T- p-š-š- --------- Ti pišeš.
Ő ír. Он --ш-. О_ п____ О- п-ш-. -------- Он пише. 0
O---i-e. O_ p____ O- p-š-. -------- On piše.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…