Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   sr Читати и писати

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [šest]

Читати и писати

Čitati i pisati

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Én olvasok. Ja -и---. J_ ч_____ J- ч-т-м- --------- Ja читам. 0
Ja----a-. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Egy betűt olvasok. Ја -и-а- ј--но с-ово. Ј_ ч____ ј____ с_____ Ј- ч-т-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја читам једно слово. 0
Ja-čita- j-dno---o-o. J_ č____ j____ s_____ J- č-t-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja čitam jedno slovo.
Egy szót olvasok. Ј---и-а--ј--ну р-ч. Ј_ ч____ ј____ р___ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја читам једну реч. 0
Ja---tam --dnu----. J_ č____ j____ r___ J- č-t-m j-d-u r-č- ------------------- Ja čitam jednu reč.
Egy mondatot olvasok. Ј---ит-- -едн--ре--н-цу. Ј_ ч____ ј____ р________ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја читам једну реченицу. 0
Ja či-am j-dnu --če---u. J_ č____ j____ r________ J- č-t-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja čitam jednu rečenicu.
Egy levelet olvasok. Ј- -итам--е----писм-. Ј_ ч____ ј____ п_____ Ј- ч-т-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја читам једно писмо. 0
Ja---ta- j--n- pi--o. J_ č____ j____ p_____ J- č-t-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja čitam jedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Ј- чи-ам --д-у ---гу. Ј_ ч____ ј____ к_____ Ј- ч-т-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја читам једну књигу. 0
Ja č---m---d----n-i-u. J_ č____ j____ k______ J- č-t-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja čitam jednu knjigu.
Én olvasok. Ј- чи--м. Ј_ ч_____ Ј- ч-т-м- --------- Ја читам. 0
J--č--am. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Te olvasol. Т--ч--а-. Т_ ч_____ Т- ч-т-ш- --------- Ти читаш. 0
Ti čit-š. T_ č_____ T- č-t-š- --------- Ti čitaš.
Ő olvas. Он ----. О_ ч____ О- ч-т-. -------- Он чита. 0
On čit-. O_ č____ O- č-t-. -------- On čita.
Én írok. Ја--и--м. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
Ja pi--m. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Egy betűt írok. Ј---иш---ј-д---сл-в-. Ј_ п____ ј____ с_____ Ј- п-ш-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја пишем једно слово. 0
J--pi----j--n---l---. J_ p____ j____ s_____ J- p-š-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja pišem jedno slovo.
Egy szót írok. Ј---и-е- једн--ре-. Ј_ п____ ј____ р___ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја пишем једну реч. 0
J--pi--- -e--- r--. J_ p____ j____ r___ J- p-š-m j-d-u r-č- ------------------- Ja pišem jednu reč.
Egy mondatot írok. Ј- -ишем-ј--------ени-у. Ј_ п____ ј____ р________ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја пишем једну реченицу. 0
Ja --š-m -e--- -e-e--c-. J_ p____ j____ r________ J- p-š-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja pišem jednu rečenicu.
Egy levelet írok. Ја пиш-м је-----ис-о. Ј_ п____ ј____ п_____ Ј- п-ш-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја пишем једно писмо. 0
J--piše---e--o -is--. J_ p____ j____ p_____ J- p-š-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja pišem jedno pismo.
Egy könyvet írok. Ја ---е--јед------гу. Ј_ п____ ј____ к_____ Ј- п-ш-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја пишем једну књигу. 0
Ja----em-j---u knj--u. J_ p____ j____ k______ J- p-š-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja pišem jednu knjigu.
Én írok. Ј- пише-. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
Ja-p--e-. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Te írsz. Т- пи--ш. Т_ п_____ Т- п-ш-ш- --------- Ти пишеш. 0
T--p-šeš. T_ p_____ T- p-š-š- --------- Ti pišeš.
Ő ír. Он п-ше. О_ п____ О- п-ш-. -------- Он пише. 0
O- p-š-. O_ p____ O- p-š-. -------- On piše.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…