Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   sr Читати и писати

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [šest]

Читати и писати

Čitati i pisati

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Én olvasok. Ja---та-. J_ ч_____ J- ч-т-м- --------- Ja читам. 0
Ja---t-m. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Egy betűt olvasok. Ја чита- јед-о---о-о. Ј_ ч____ ј____ с_____ Ј- ч-т-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја читам једно слово. 0
J- -ita---e--o-s--v-. J_ č____ j____ s_____ J- č-t-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja čitam jedno slovo.
Egy szót olvasok. Ј--читам је--- --ч. Ј_ ч____ ј____ р___ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја читам једну реч. 0
J- -i-a---edn- ---. J_ č____ j____ r___ J- č-t-m j-d-u r-č- ------------------- Ja čitam jednu reč.
Egy mondatot olvasok. Ј---ита--је--- ре-ен---. Ј_ ч____ ј____ р________ Ј- ч-т-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја читам једну реченицу. 0
J- ----m-je-n---e---ic-. J_ č____ j____ r________ J- č-t-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja čitam jednu rečenicu.
Egy levelet olvasok. Ј- ч---м-ј---о --см-. Ј_ ч____ ј____ п_____ Ј- ч-т-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја читам једно писмо. 0
Ja-čita-----no-pi---. J_ č____ j____ p_____ J- č-t-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja čitam jedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Ја ч--а--јед----њ--у. Ј_ ч____ ј____ к_____ Ј- ч-т-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја читам једну књигу. 0
Ja čit----e-----nj-gu. J_ č____ j____ k______ J- č-t-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja čitam jednu knjigu.
Én olvasok. Ј---ит-м. Ј_ ч_____ Ј- ч-т-м- --------- Ја читам. 0
Ja ---a-. J_ č_____ J- č-t-m- --------- Ja čitam.
Te olvasol. Т--чи--ш. Т_ ч_____ Т- ч-т-ш- --------- Ти читаш. 0
T--č----. T_ č_____ T- č-t-š- --------- Ti čitaš.
Ő olvas. Он--и-а. О_ ч____ О- ч-т-. -------- Он чита. 0
On---ta. O_ č____ O- č-t-. -------- On čita.
Én írok. Ј--п--е-. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
J- piš-m. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Egy betűt írok. Ја----е- једн- сло--. Ј_ п____ ј____ с_____ Ј- п-ш-м ј-д-о с-о-о- --------------------- Ја пишем једно слово. 0
Ja-p-š-m je--o-sl-vo. J_ p____ j____ s_____ J- p-š-m j-d-o s-o-o- --------------------- Ja pišem jedno slovo.
Egy szót írok. Ја--и-ем ј-дн- р-ч. Ј_ п____ ј____ р___ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч- ------------------- Ја пишем једну реч. 0
J----š-- j-dnu-re-. J_ p____ j____ r___ J- p-š-m j-d-u r-č- ------------------- Ja pišem jednu reč.
Egy mondatot írok. Ј- -ише--ј--ну -е-е--ц-. Ј_ п____ ј____ р________ Ј- п-ш-м ј-д-у р-ч-н-ц-. ------------------------ Ја пишем једну реченицу. 0
J------m--e--- --čen-c-. J_ p____ j____ r________ J- p-š-m j-d-u r-č-n-c-. ------------------------ Ja pišem jednu rečenicu.
Egy levelet írok. Ј------м -ед-о-п-с-о. Ј_ п____ ј____ п_____ Ј- п-ш-м ј-д-о п-с-о- --------------------- Ја пишем једно писмо. 0
Ja ----- je--o-p-s--. J_ p____ j____ p_____ J- p-š-m j-d-o p-s-o- --------------------- Ja pišem jedno pismo.
Egy könyvet írok. Ја п--ем---д-у -њ-г-. Ј_ п____ ј____ к_____ Ј- п-ш-м ј-д-у к-и-у- --------------------- Ја пишем једну књигу. 0
Ja-p-šem jedn--k--i--. J_ p____ j____ k______ J- p-š-m j-d-u k-j-g-. ---------------------- Ja pišem jednu knjigu.
Én írok. Ја пи-е-. Ј_ п_____ Ј- п-ш-м- --------- Ја пишем. 0
J-----e-. J_ p_____ J- p-š-m- --------- Ja pišem.
Te írsz. Ти -ишеш. Т_ п_____ Т- п-ш-ш- --------- Ти пишеш. 0
Ti-p---š. T_ p_____ T- p-š-š- --------- Ti pišeš.
Ő ír. Он-п-ш-. О_ п____ О- п-ш-. -------- Он пише. 0
On ---e. O_ p____ O- p-š-. -------- On piše.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…