Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sr Питати – прошлост 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осамдесет и шест]

86 [osamdeset i šest]

Питати – прошлост 2

Pitati – prošlost 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? К--- к-а--т--си-нос-о---но----? К___ к______ с_ н____ / н______ К-ј- к-а-а-у с- н-с-о / н-с-л-? ------------------------------- Коју кравату си носио / носила? 0
K-ju--ra---u -----s-o-/ --si--? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Melyik autót vetted meg? К-ји -ут--си -уп-- / -упила? К___ а___ с_ к____ / к______ К-ј- а-т- с- к-п-о / к-п-л-? ---------------------------- Који ауто си купио / купила? 0
Koj- --to si---p-o-/-kupila? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Melyik újságra fizettél elő? На----е но-ин- с--п-е-плаћ-------ет-ла-е--? Н_ к___ н_____ с_ п_________ / п___________ Н- к-ј- н-в-н- с- п-е-п-а-е- / п-е-п-а-е-а- ------------------------------------------- На које новине си претплаћен / претплаћена? 0
N- k-je nov-ne si---e--la--e--/---e--l------? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Kit látott? К-г- -те ----ли? К___ с__ в______ К-г- с-е в-д-л-? ---------------- Кога сте видели? 0
Ko---ste -id-li? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Kivel találkozott? К-----т- -р---? К___ с__ с_____ К-г- с-е с-е-и- --------------- Кога сте срели? 0
Ko-a--t-------? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kit ismert meg? Ко----т- п-----нал-? К___ с__ п__________ К-г- с-е п-е-о-н-л-? -------------------- Кога сте препознали? 0
Koga---e-pr--o-n-li? K___ s__ p__________ K-g- s-e p-e-o-n-l-? -------------------- Koga ste prepoznali?
Mikor kelt fel? К--- -те уста--? К___ с__ у______ К-д- с-е у-т-л-? ---------------- Када сте устали? 0
K-da ------ta-i? K___ s__ u______ K-d- s-e u-t-l-? ---------------- Kada ste ustali?
Mikor kezdett neki? Ка-а -те п--ели? К___ с__ п______ К-д- с-е п-ч-л-? ---------------- Када сте почели? 0
K--a s-e --č--i? K___ s__ p______ K-d- s-e p-č-l-? ---------------- Kada ste počeli?
Mikor hagyta abba? К-д--сте---ес--ли? К___ с__ п________ К-д- с-е п-е-т-л-? ------------------ Када сте престали? 0
K--a s-e -r--tal-? K___ s__ p________ K-d- s-e p-e-t-l-? ------------------ Kada ste prestali?
Miért ébredt fel? За------е ------б--или? З____ с__ с_ п_________ З-ш-о с-е с- п-о-у-и-и- ----------------------- Зашто сте се пробудили? 0
Z-----s-e ---p--b-d-li? Z____ s__ s_ p_________ Z-š-o s-e s- p-o-u-i-i- ----------------------- Zašto ste se probudili?
Miért lett tanár? Зашто --- -о-тал--у-ит--? З____ с__ п______ у______ З-ш-о с-е п-с-а-и у-и-е-? ------------------------- Зашто сте постали учитељ? 0
Z--t--s-----s--l-----te-j? Z____ s__ p______ u_______ Z-š-o s-e p-s-a-i u-i-e-j- -------------------------- Zašto ste postali učitelj?
Miért hívott taxit? За-т- с---узел---а--и? З____ с__ у____ т_____ З-ш-о с-е у-е-и т-к-и- ---------------------- Зашто сте узели такси? 0
Za-t--s-- uz-l--tak--? Z____ s__ u____ t_____ Z-š-o s-e u-e-i t-k-i- ---------------------- Zašto ste uzeli taksi?
Honnan jött? Одакл---те-д-ш--? О_____ с__ д_____ О-а-л- с-е д-ш-и- ----------------- Одакле сте дошли? 0
Odakle-st- --š-i? O_____ s__ d_____ O-a-l- s-e d-š-i- ----------------- Odakle ste došli?
Hova ment? Гд- -те-ишли? Г__ с__ и____ Г-е с-е и-л-? ------------- Где сте ишли? 0
Gd- -----šl-? G__ s__ i____ G-e s-e i-l-? ------------- Gde ste išli?
Hol volt? Г-е-ст-----и? Г__ с__ б____ Г-е с-е б-л-? ------------- Где сте били? 0
Gd--ste-b---? G__ s__ b____ G-e s-e b-l-? ------------- Gde ste bili?
Kinek segítettél? К--е с--п-могао-/ помог--? К___ с_ п______ / п_______ К-м- с- п-м-г-о / п-м-г-а- -------------------------- Коме си помогао / помогла? 0
K--- -------gao /----o---? K___ s_ p______ / p_______ K-m- s- p-m-g-o / p-m-g-a- -------------------------- Kome si pomogao / pomogla?
Kinek írtál? К-м--с- -и-ао-/-п-с---? К___ с_ п____ / п______ К-м- с- п-с-о / п-с-л-? ----------------------- Коме си писао / писала? 0
K--- s- pisa- /-pi-a--? K___ s_ p____ / p______ K-m- s- p-s-o / p-s-l-? ----------------------- Kome si pisao / pisala?
Kinek válaszoltál? Ко------одгово--- /--д-ов-рила? К___ с_ о________ / о__________ К-м- с- о-г-в-р-о / о-г-в-р-л-? ------------------------------- Коме си одговорио / одговорила? 0
K------ odg--o----- -dg-vor-la? K___ s_ o________ / o__________ K-m- s- o-g-v-r-o / o-g-v-r-l-? ------------------------------- Kome si odgovorio / odgovorila?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…