Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   mk Читање и пишување

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [shyest]

Читање и пишување

Chitaњye i pishoovaњye

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Én olvasok. Ј-- чит--. Ј__ ч_____ Ј-с ч-т-м- ---------- Јас читам. 0
Ј---ch-ta-. Ј__ c______ Ј-s c-i-a-. ----------- Јas chitam.
Egy betűt olvasok. Ја- чита--е--а---к--. Ј__ ч____ е___ б_____ Ј-с ч-т-м е-н- б-к-а- --------------------- Јас читам една буква. 0
Јas ------ -ed---book-a. Ј__ c_____ y____ b______ Ј-s c-i-a- y-d-a b-o-v-. ------------------------ Јas chitam yedna bookva.
Egy szót olvasok. Ј-с -ита- --е--збо-. Ј__ ч____ е___ з____ Ј-с ч-т-м е-е- з-о-. -------------------- Јас читам еден збор. 0
Јa---h-ta- -e---n z-or. Ј__ c_____ y_____ z____ Ј-s c-i-a- y-d-e- z-o-. ----------------------- Јas chitam yedyen zbor.
Egy mondatot olvasok. Ј-- -ит-- ---а-ре--н-ца. Ј__ ч____ е___ р________ Ј-с ч-т-м е-н- р-ч-н-ц-. ------------------------ Јас читам една реченица. 0
Јa--ch-ta- y---a r-e---en-tza. Ј__ c_____ y____ r____________ Ј-s c-i-a- y-d-a r-e-h-e-i-z-. ------------------------------ Јas chitam yedna ryechyenitza.
Egy levelet olvasok. Јас читам----о п---о. Ј__ ч____ е___ п_____ Ј-с ч-т-м е-н- п-с-о- --------------------- Јас читам едно писмо. 0
Ј---ch--a--y-d-- -i-m-. Ј__ c_____ y____ p_____ Ј-s c-i-a- y-d-o p-s-o- ----------------------- Јas chitam yedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Ј-с-чи-ам--д-а---иг-. Ј__ ч____ е___ к_____ Ј-с ч-т-м е-н- к-и-а- --------------------- Јас читам една книга. 0
Јas -hita--y--n---nigua. Ј__ c_____ y____ k______ Ј-s c-i-a- y-d-a k-i-u-. ------------------------ Јas chitam yedna knigua.
Én olvasok. Јас чи-а-. Ј__ ч_____ Ј-с ч-т-м- ---------- Јас читам. 0
Јa----it--. Ј__ c______ Ј-s c-i-a-. ----------- Јas chitam.
Te olvasol. Т- чи---. Т_ ч_____ Т- ч-т-ш- --------- Ти читаш. 0
Ti -hitash. T_ c_______ T- c-i-a-h- ----------- Ti chitash.
Ő olvas. Тој ----. Т__ ч____ Т-ј ч-т-. --------- Тој чита. 0
T-ј ---ta. T__ c_____ T-ј c-i-a- ---------- Toј chita.
Én írok. Ја------в-м. Ј__ п_______ Ј-с п-ш-в-м- ------------ Јас пишувам. 0
Ј-s pi-h---am. Ј__ p_________ Ј-s p-s-o-v-m- -------------- Јas pishoovam.
Egy betűt írok. Јас-пи--вам --на -у--а. Ј__ п______ е___ б_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- б-к-а- ----------------------- Јас пишувам една буква. 0
Ј-s pish---a-----na--ookva. Ј__ p________ y____ b______ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a b-o-v-. --------------------------- Јas pishoovam yedna bookva.
Egy szót írok. Ја- пи--в-- -д-н-зб--. Ј__ п______ е___ з____ Ј-с п-ш-в-м е-е- з-о-. ---------------------- Јас пишувам еден збор. 0
Јa--p-s-o--a---edyen zbor. Ј__ p________ y_____ z____ Ј-s p-s-o-v-m y-d-e- z-o-. -------------------------- Јas pishoovam yedyen zbor.
Egy mondatot írok. Ј-- -ишув-- -----ре--н--а. Ј__ п______ е___ р________ Ј-с п-ш-в-м е-н- р-ч-н-ц-. -------------------------- Јас пишувам една реченица. 0
Ј----is-o-vam-ye--a-ryech--n-tza. Ј__ p________ y____ r____________ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a r-e-h-e-i-z-. --------------------------------- Јas pishoovam yedna ryechyenitza.
Egy levelet írok. Јас п---в-- -дно-п--м-. Ј__ п______ е___ п_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- п-с-о- ----------------------- Јас пишувам едно писмо. 0
Јa--pi-ho-vam--e--o-p--m-. Ј__ p________ y____ p_____ Ј-s p-s-o-v-m y-d-o p-s-o- -------------------------- Јas pishoovam yedno pismo.
Egy könyvet írok. Ј------у-ам-е--а --иг-. Ј__ п______ е___ к_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- к-и-а- ----------------------- Јас пишувам една книга. 0
Ј-- p----o-a- -e-na-k-ig--. Ј__ p________ y____ k______ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a k-i-u-. --------------------------- Јas pishoovam yedna knigua.
Én írok. Ј-----шу---. Ј__ п_______ Ј-с п-ш-в-м- ------------ Јас пишувам. 0
Јa--pi-hoov-m. Ј__ p_________ Ј-s p-s-o-v-m- -------------- Јas pishoovam.
Te írsz. Т--пиш-в-ш. Т_ п_______ Т- п-ш-в-ш- ----------- Ти пишуваш. 0
T----shoova-h. T_ p__________ T- p-s-o-v-s-. -------------- Ti pishoovash.
Ő ír. Т-ј ---ува. Т__ п______ Т-ј п-ш-в-. ----------- Тој пишува. 0
Toј-pis-o-va. T__ p________ T-ј p-s-o-v-. ------------- Toј pishoova.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…