Kifejezéstár

hu Munka   »   mk Работа / Занает

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

55 [педесет и пет]

55 [pyedyesyet i pyet]

Работа / Занает

Rabota / Zanayet

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? Шт---т--п- -а---т? Ш__ с__ п_ з______ Ш-о с-е п- з-н-е-? ------------------ Што сте по занает? 0
Sh-o--t-e -o--a--y-t? S___ s___ p_ z_______ S-t- s-y- p- z-n-y-t- --------------------- Shto stye po zanayet?
A férjem foglalkozása orvos. М-ј---с-пру--е лекар----з--ае-. М____ с_____ е л____ п_ з______ М-ј-т с-п-у- е л-к-р п- з-н-е-. ------------------------------- Мојот сопруг е лекар по занает. 0
M--o- s--r--gu ye-ly---r -- -----et. M____ s_______ y_ l_____ p_ z_______ M-ј-t s-p-o-g- y- l-e-a- p- z-n-y-t- ------------------------------------ Moјot soproogu ye lyekar po zanayet.
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. Ј----олу--ев-о-ра---а- -----м-д-----ка-сес-ра. Ј__ п_________ р______ к___ м_________ с______ Ј-с п-л-д-е-н- р-б-т-м к-к- м-д-ц-н-к- с-с-р-. ---------------------------------------------- Јас полудневно работам како медицинска сестра. 0
Јa--polo---yevno---bota--kako-my---tz--s-a-s-est--. Ј__ p___________ r______ k___ m___________ s_______ Ј-s p-l-o-n-e-n- r-b-t-m k-k- m-e-i-z-n-k- s-e-t-a- --------------------------------------------------- Јas poloodnyevno rabotam kako myeditzinska syestra.
Nemsokára kapunk nyugdíjat. Н-бр-у ќе-одиме--о---нзија. Н_____ ќ_ о____ в_ п_______ Н-б-г- ќ- о-и-е в- п-н-и-а- --------------------------- Набргу ќе одиме во пензија. 0
N--r-----k-ye o-im-- v- pyen-i--. N_______ k___ o_____ v_ p________ N-b-g-o- k-y- o-i-y- v- p-e-z-ј-. --------------------------------- Nabrguoo kjye odimye vo pyenziјa.
De az adók magasak. Н--дан--и-е се-----ки. Н_ д_______ с_ в______ Н- д-н-ц-т- с- в-с-к-. ---------------------- Но даноците се високи. 0
No-dan-tz--ye ------sok-. N_ d_________ s__ v______ N- d-n-t-i-y- s-e v-s-k-. ------------------------- No danotzitye sye visoki.
És a betegbiztosítás drága. И-з-рав-т--н-т- ос--ур----- ------к-. И з____________ о__________ е в______ И з-р-в-т-е-о-о о-и-у-у-а-е е в-с-к-. ------------------------------------- И здравственото осигурување е високо. 0
I zdr-vs-vy-noto -s-gu-or-ov-њ-e-y--v--ok-. I z_____________ o______________ y_ v______ I z-r-v-t-y-n-t- o-i-u-o-o-v-њ-e y- v-s-k-. ------------------------------------------- I zdravstvyenoto osiguooroovaњye ye visoko.
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? Што са-аш ----ид-ш? Ш__ с____ д_ б_____ Ш-о с-к-ш д- б-д-ш- ------------------- Што сакаш да бидеш? 0
S--- --k--h -a-b--yes-? S___ s_____ d_ b_______ S-t- s-k-s- d- b-d-e-h- ----------------------- Shto sakash da bidyesh?
Mérnök szeretnék lenni. Ј-- -- с-кал-/ --к--- -а-б-д---и----ер. Ј__ б_ с____ / с_____ д_ б____ и_______ Ј-с б- с-к-л / с-к-л- д- б-д-м и-ж-н-р- --------------------------------------- Јас би сакал / сакала да бидам инженер. 0
Ј-- -i --k-l-/ s-ka-a da-bi--m i-ʐye-y-r. Ј__ b_ s____ / s_____ d_ b____ i_________ Ј-s b- s-k-l / s-k-l- d- b-d-m i-ʐ-e-y-r- ----------------------------------------- Јas bi sakal / sakala da bidam inʐyenyer.
Az egyetemen akarok tanulni. Ја- -ак-м-д- --у-и-а- -- у--ве-зите---. Ј__ с____ д_ с_______ н_ у_____________ Ј-с с-к-м д- с-у-и-а- н- у-и-е-з-т-т-т- --------------------------------------- Јас сакам да студирам на универзитетот. 0
Ј-s------ da st------m-na-oo-i--e-zi---to-. Ј__ s____ d_ s________ n_ o________________ Ј-s s-k-m d- s-o-d-r-m n- o-n-v-e-z-t-e-o-. ------------------------------------------- Јas sakam da stoodiram na oonivyerzityetot.
Gyakornok vagyok. Ј-с-с----р--т-к-нт. Ј__ с__ п__________ Ј-с с-м п-а-т-к-н-. ------------------- Јас сум практикант. 0
Јas ---- pra-t---n-. Ј__ s___ p__________ Ј-s s-o- p-a-t-k-n-. -------------------- Јas soom praktikant.
Nem keresek sokat. Ја---е--а--бо----- ---г-. Ј__ н_ з__________ м_____ Ј-с н- з-р-б-т-в-м м-о-у- ------------------------- Јас не заработувам многу. 0
Ј-s-n-e -ar-b-t--vam-m-----o. Ј__ n__ z___________ m_______ Ј-s n-e z-r-b-t-o-a- m-o-u-o- ----------------------------- Јas nye zarabotoovam mnoguoo.
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. Ј-с с-м -- пра-с- -о-с--а-ст-о. Ј__ с__ н_ п_____ в_ с_________ Ј-с с-м н- п-а-с- в- с-р-н-т-о- ------------------------------- Јас сум на пракса во странство. 0
Ј---s-o- -a--r--s- v- --r--st--. Ј__ s___ n_ p_____ v_ s_________ Ј-s s-o- n- p-a-s- v- s-r-n-t-o- -------------------------------- Јas soom na praksa vo stranstvo.
Ő a főnököm. О-а е-м-ј-- -е-. О__ е м____ ш___ О-а е м-ј-т ш-ф- ---------------- Ова е мојот шеф. 0
O----e moјot -h---. O__ y_ m____ s_____ O-a y- m-ј-t s-y-f- ------------------- Ova ye moјot shyef.
Kedves kollégáim vannak. Ја--им-- -уб-зни--о-еги. Ј__ и___ љ______ к______ Ј-с и-а- љ-б-з-и к-л-г-. ------------------------ Јас имам љубезни колеги. 0
Ј-s --a- --oo-y-zni k--yegui. Ј__ i___ l_________ k________ Ј-s i-a- l-o-b-e-n- k-l-e-u-. ----------------------------- Јas imam ljoobyezni kolyegui.
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. Н--л--н----к--а--о-и-- -- --нтин--а. Н_______ с______ о____ в_ к_________ Н-п-а-н- с-к-г-ш о-и-е в- к-н-и-а-а- ------------------------------------ Напладне секогаш одиме во кантината. 0
N---a---e--yek-gu-sh--dim-e-v- k-nt-na-a. N________ s_________ o_____ v_ k_________ N-p-a-n-e s-e-o-u-s- o-i-y- v- k-n-i-a-a- ----------------------------------------- Napladnye syekoguash odimye vo kantinata.
Állást keresek. Јас бар----дн- --ботно -ест-. Ј__ б____ е___ р______ м_____ Ј-с б-р-м е-н- р-б-т-о м-с-о- ----------------------------- Јас барам едно работно место. 0
Ј-s-bara--y-dn-----ot-----e--o. Ј__ b____ y____ r______ m______ Ј-s b-r-m y-d-o r-b-t-o m-e-t-. ------------------------------- Јas baram yedno rabotno myesto.
Már egy éve munkanélküli vagyok. Ја---ум-в--- --на--одина --вр--о-е- /--ев-або---а. Ј__ с__ в___ е___ г_____ н_________ / н___________ Ј-с с-м в-ќ- е-н- г-д-н- н-в-а-о-е- / н-в-а-о-е-а- -------------------------------------------------- Јас сум веќе една година невработен / невработена. 0
Јas ---- v--k--e yedna--uod-na ---v--b-ty---- n-e-r-botye--. Ј__ s___ v______ y____ g______ n___________ / n_____________ Ј-s s-o- v-e-j-e y-d-a g-o-i-a n-e-r-b-t-e- / n-e-r-b-t-e-a- ------------------------------------------------------------ Јas soom vyekjye yedna guodina nyevrabotyen / nyevrabotyena.
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. В--о-а--зе--- --- п-ем-о-у н-вра--те--. В_ о___ з____ и__ п_______ н___________ В- о-а- з-м-а и-а п-е-н-г- н-в-а-о-е-и- --------------------------------------- Во оваа земја има премногу невработени. 0
V---vaa--ye--- ----pr-em--g-oo----vr---t--ni. V_ o___ z_____ i__ p__________ n_____________ V- o-a- z-e-ј- i-a p-y-m-o-u-o n-e-r-b-t-e-i- --------------------------------------------- Vo ovaa zyemјa ima pryemnoguoo nyevrabotyeni.

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?