Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   mk Јавен сообраќај

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [триесет и шест]

36 [triyesyet i shyest]

Јавен сообраќај

Јavyen soobrakjaј

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? К-де ---в-о--с-ата--т--и-а? К___ е а__________ с_______ К-д- е а-т-б-с-а-а с-а-и-а- --------------------------- Каде е автобуската станица? 0
K--ye--------boos-a-a---a--tza? K____ y_ a___________ s________ K-d-e y- a-t-b-o-k-t- s-a-i-z-? ------------------------------- Kadye ye avtobooskata stanitza?
Melyik busz megy a központba? Ко- -вт--у- вози--о -е--а---? К__ а______ в___ в_ ц________ К-ј а-т-б-с в-з- в- ц-н-а-о-? ----------------------------- Кој автобус вози во центарот? 0
K-- ---ob-os-voz---o---ye--aro-? K__ a_______ v___ v_ t__________ K-ј a-t-b-o- v-z- v- t-y-n-a-o-? -------------------------------- Koј avtoboos vozi vo tzyentarot?
Melyik vonalat kell válasszam? Кој--л----а ----------а з--а-? К___ л_____ м____ д_ ј_ з_____ К-ј- л-н-ј- м-р-м д- ј- з-м-м- ------------------------------ Која линија морам да ја земам? 0
Koј--li--јa---r-m----јa--ye---? K___ l_____ m____ d_ ј_ z______ K-ј- l-n-ј- m-r-m d- ј- z-e-a-? ------------------------------- Koјa liniјa moram da јa zyemam?
Át kell szállnom? Да-и м-ра- да -е пре---ува-? Д___ м____ д_ с_ п__________ Д-л- м-р-м д- с- п-е-а-у-а-? ---------------------------- Дали морам да се прекачувам? 0
Da-i------ -a-sy- --y---c-----m? D___ m____ d_ s__ p_____________ D-l- m-r-m d- s-e p-y-k-c-o-v-m- -------------------------------- Dali moram da sye pryekachoovam?
Hol kell átszállnom? К--- --р-м -------ре---а-? К___ м____ д_ с_ п________ К-д- м-р-м д- с- п-е-а-а-? -------------------------- Каде морам да се прекачам? 0
K--ye-mor-- d--s-e -r-e---h--? K____ m____ d_ s__ p__________ K-d-e m-r-m d- s-e p-y-k-c-a-? ------------------------------ Kadye moram da sye pryekacham?
Mennyibe kerül egy jegy? К-лку-чи-- еден-воз-н-б--ет? К____ ч___ е___ в____ б_____ К-л-у ч-н- е-е- в-з-н б-л-т- ---------------------------- Колку чини еден возен билет? 0
Kol-oo----n- y--y-- v----n-------? K_____ c____ y_____ v_____ b______ K-l-o- c-i-i y-d-e- v-z-e- b-l-e-? ---------------------------------- Kolkoo chini yedyen vozyen bilyet?
Hány megálló van a központig? Ко--у-а-т-б---и-ст--и-- --- -о це--а--т? К____ а________ с______ и__ д_ ц________ К-л-у а-т-б-с-и с-а-и-и и-а д- ц-н-а-о-? ---------------------------------------- Колку автобуски станици има до центарот? 0
K-l--o -vtoboos-- s-ani-z- ima-----z-e-t----? K_____ a_________ s_______ i__ d_ t__________ K-l-o- a-t-b-o-k- s-a-i-z- i-a d- t-y-n-a-o-? --------------------------------------------- Kolkoo avtobooski stanitzi ima do tzyentarot?
Itt kell ki- / leszállnia. О-д- --р--е-да -е симнет-. О___ м_____ д_ с_ с_______ О-д- м-р-т- д- с- с-м-е-е- -------------------------- Овде морате да се симнете. 0
Ovd-e morat----a --e -i-n--t-e. O____ m______ d_ s__ s_________ O-d-e m-r-t-e d- s-e s-m-y-t-e- ------------------------------- Ovdye moratye da sye simnyetye.
Hátul kell ki- / leszállnia. Мо--т--д-----с-м-ете--о-а--. М_____ д_ с_ с______ п______ М-р-т- д- с- с-м-е-е п-з-д-. ---------------------------- Морате да се симнете позади. 0
M--a-ye ---s-e-simny--ye-p-z-di. M______ d_ s__ s________ p______ M-r-t-e d- s-e s-m-y-t-e p-z-d-. -------------------------------- Moratye da sye simnyetye pozadi.
A következő metró 5 perc múlva jön. Сл-д-о-- м-тро -оа-- -- - м---ти. С_______ м____ д____ з_ 5 м______ С-е-н-т- м-т-о д-а-а з- 5 м-н-т-. --------------------------------- Следното метро доаѓа за 5 минути. 0
S-y-dno-o-----ro do-ѓ- za-- ---o--i. S________ m_____ d____ z_ 5 m_______ S-y-d-o-o m-e-r- d-a-a z- 5 m-n-o-i- ------------------------------------ Slyednoto myetro doaѓa za 5 minooti.
A következő villamos 10 perc múlva jön. Следниот--р-мва---о-ѓ- з--1--м-н-ти. С_______ т______ д____ з_ 1_ м______ С-е-н-о- т-а-в-ј д-а-а з- 1- м-н-т-. ------------------------------------ Следниот трамвај доаѓа за 10 минути. 0
Sly--n-o- -ra---- d-aѓ-----10--in-o--. S________ t______ d____ z_ 1_ m_______ S-y-d-i-t t-a-v-ј d-a-a z- 1- m-n-o-i- -------------------------------------- Slyedniot tramvaј doaѓa za 10 minooti.
A következő busz 15 perc múlva jön. Сл-д-ио- а--о--------- ---1- ми-ут-. С_______ а______ д____ з_ 1_ м______ С-е-н-о- а-т-б-с д-а-а з- 1- м-н-т-. ------------------------------------ Следниот автобус доаѓа за 15 минути. 0
S-y----o- ----boo- d-aѓa------ -in--t-. S________ a_______ d____ z_ 1_ m_______ S-y-d-i-t a-t-b-o- d-a-a z- 1- m-n-o-i- --------------------------------------- Slyedniot avtoboos doaѓa za 15 minooti.
Mikor megy az utolsó metró? Ко-- в-з- п-с-ед--то--етро? К___ в___ п_________ м_____ К-г- в-з- п-с-е-н-т- м-т-о- --------------------------- Кога вози последното метро? 0
Ko-ua-v-zi -os---d---o m--t-o? K____ v___ p__________ m______ K-g-a v-z- p-s-y-d-o-o m-e-r-? ------------------------------ Kogua vozi poslyednoto myetro?
Mikor megy az utolsó villamos? Ко-- -о---п--л-дн-от тр---ај? К___ в___ п_________ т_______ К-г- в-з- п-с-е-н-о- т-а-в-ј- ----------------------------- Кога вози последниот трамвај? 0
K--u--vo-- -osly-d---- --am--ј? K____ v___ p__________ t_______ K-g-a v-z- p-s-y-d-i-t t-a-v-ј- ------------------------------- Kogua vozi poslyedniot tramvaј?
Mikor megy az utolsó busz? Ко-а--о----ос--д--от а---б--? К___ в___ п_________ а_______ К-г- в-з- п-с-е-н-о- а-т-б-с- ----------------------------- Кога вози последниот автобус? 0
Kog-- vo-i -osl--d--o- ----bo-s? K____ v___ p__________ a________ K-g-a v-z- p-s-y-d-i-t a-t-b-o-? -------------------------------- Kogua vozi poslyedniot avtoboos?
Van jegye? Да-- --а----о-е- --лет? Д___ и____ в____ б_____ Д-л- и-а-е в-з-н б-л-т- ----------------------- Дали имате возен билет? 0
Dali ---t---v--yen---lyet? D___ i_____ v_____ b______ D-l- i-a-y- v-z-e- b-l-e-? -------------------------- Dali imatye vozyen bilyet?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. В-зен --лет--–--е,--е-а-. В____ б_____ – Н__ н_____ В-з-н б-л-т- – Н-, н-м-м- ------------------------- Возен билет? – Не, немам. 0
V-zy-n -il--t--- -y-,------m. V_____ b______ – N___ n______ V-z-e- b-l-e-? – N-e- n-e-a-. ----------------------------- Vozyen bilyet? – Nye, nyemam.
Akkor büntetést kell fizetnie. Т---- --р--е д- --а--т- -----. Т____ м_____ д_ п______ к_____ Т-г-ш м-р-т- д- п-а-и-е к-з-а- ------------------------------ Тогаш морате да платите казна. 0
T---ash-mo--t-- -- -l--it-e---z-a. T______ m______ d_ p_______ k_____ T-g-a-h m-r-t-e d- p-a-i-y- k-z-a- ---------------------------------- Toguash moratye da platitye kazna.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + macedón (1-100) MP3 macedón (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?