Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   mk Присвојни заменки 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [шеесет и седум]

67 [shyeyesyet i syedoom]

Присвојни заменки 2

Prisvoјni zamyenki 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
a szemüveg очи-а о____ о-и-а ----- очила 0
o-h-la o_____ o-h-l- ------ ochila
Elfelejtette a szemüvegét. Тој-ги ----ра-и-своите о-и--. Т__ г_ з_______ с_____ о_____ Т-ј г- з-б-р-в- с-о-т- о-и-а- ----------------------------- Тој ги заборави своите очила. 0
T-ј -u- z--orav---voitye-och-la. T__ g__ z_______ s______ o______ T-ј g-i z-b-r-v- s-o-t-e o-h-l-. -------------------------------- Toј gui zaboravi svoitye ochila.
Hol van hát a szemüvege? Каде -е ---о---е о--ла? К___ с_ н_______ о_____ К-д- с- н-г-в-т- о-и-а- ----------------------- Каде се неговите очила? 0
K-d-e--ye-ny-guovity----hi--? K____ s__ n__________ o______ K-d-e s-e n-e-u-v-t-e o-h-l-? ----------------------------- Kadye sye nyeguovitye ochila?
az óra час-вн-к ч_______ ч-с-в-и- -------- часовник 0
c-a---n-k c________ c-a-o-n-k --------- chasovnik
Az órája elromlott. Нег--и-т-час--н-к-е р-си--н. Н_______ ч_______ е р_______ Н-г-в-о- ч-с-в-и- е р-с-п-н- ---------------------------- Неговиот часовник е расипан. 0
N--guovi-t-chas--nik-y- -as--a-. N_________ c________ y_ r_______ N-e-u-v-o- c-a-o-n-k y- r-s-p-n- -------------------------------- Nyeguoviot chasovnik ye rasipan.
Az óra a falon van. Ч---вни-о- е -ак-ч-- -а-ѕид-т. Ч_________ е з______ н_ ѕ_____ Ч-с-в-и-о- е з-к-ч-н н- ѕ-д-т- ------------------------------ Часовникот е закачен на ѕидот. 0
Ch-s-v----t----zakac-yen -a --i-ot. C__________ y_ z________ n_ d______ C-a-o-n-k-t y- z-k-c-y-n n- d-i-o-. ----------------------------------- Chasovnikot ye zakachyen na dzidot.
az útlevél пас-ш п____ п-с-ш ----- пасош 0
pas--h p_____ p-s-s- ------ pasosh
Elveszítette az útlevelét. Т-ј ---з-г-б- -во--т -а-о-. Т__ г_ з_____ с_____ п_____ Т-ј г- з-г-б- с-о-о- п-с-ш- --------------------------- Тој го загуби својот пасош. 0
T-ј gu--z--------svo-o- p-----. T__ g__ z_______ s_____ p______ T-ј g-o z-g-o-b- s-o-o- p-s-s-. ------------------------------- Toј guo zaguoobi svoјot pasosh.
Hol van hát az ő útlevele? Каде----е--в-от --сош? К___ е н_______ п_____ К-д- е н-г-в-о- п-с-ш- ---------------------- Каде е неговиот пасош? 0
Ka-y- y- --eguovio------sh? K____ y_ n_________ p______ K-d-e y- n-e-u-v-o- p-s-s-? --------------------------- Kadye ye nyeguoviot pasosh?
ők – övék т-- --н--ен т__ – н____ т-е – н-в-н ----------- тие – нивен 0
t-y- –----y-n t___ – n_____ t-y- – n-v-e- ------------- tiye – nivyen
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Де-ат- ----о--- да-ги-нај--т----и----од-тел-. Д_____ н_ м____ д_ г_ н_____ с_____ р________ Д-ц-т- н- м-ж-т д- г- н-ј-а- с-о-т- р-д-т-л-. --------------------------------------------- Децата не можат да ги најдат своите родители. 0
Dy-t-ata -ye m---t-da-gui---јdat--v---y- ro---y-li. D_______ n__ m____ d_ g__ n_____ s______ r_________ D-e-z-t- n-e m-ʐ-t d- g-i n-ј-a- s-o-t-e r-d-t-e-i- --------------------------------------------------- Dyetzata nye moʐat da gui naјdat svoitye rodityeli.
De ott jönnek már a szüleik! Ам--е-е-----о---ат-н-------роди---и! А__ е__ г_ д______ н______ р________ А-а е-е г- д-а-а-т н-в-и-е р-д-т-л-! ------------------------------------ Ама еве ги доаѓаат нивните родители! 0
A-a ye-y- gu--do-ѓa-------ity- --d-tyeli! A__ y____ g__ d______ n_______ r_________ A-a y-v-e g-i d-a-a-t n-v-i-y- r-d-t-e-i- ----------------------------------------- Ama yevye gui doaѓaat nivnitye rodityeli!
Ön – Öné В-е-- --ш В__ – В__ В-е – В-ш --------- Вие – Ваш 0
V-y--–-Va-h V___ – V___ V-y- – V-s- ----------- Viye – Vash
Milyen volt az útja, Müller úr? Ка----бе-е-В-ш----п-т-вање--г---од-не --л--? К____ б___ В_____ п________ г________ М_____ К-к-о б-ш- В-ш-т- п-т-в-њ-, г-с-о-и-е М-л-р- -------------------------------------------- Какво беше Вашето патување, господине Милер? 0
Ka--- -ye-hye ---hye---p-----aњye, g---p-----e-Mi--e-? K____ b______ V_______ p__________ g__________ M______ K-k-o b-e-h-e V-s-y-t- p-t-o-a-y-, g-o-p-d-n-e M-l-e-? ------------------------------------------------------ Kakvo byeshye Vashyeto patoovaњye, guospodinye Milyer?
Hol van a felesége, Müller úr? Кад--- -аш-та ----уг-,--оспо-ин- -ил-р? К___ е В_____ с_______ г________ М_____ К-д- е В-ш-т- с-п-у-а- г-с-о-и-е М-л-р- --------------------------------------- Каде е Вашата сопруга, господине Милер? 0
Kady--y- Vash-t---op---g--,-----p-dinye-Mi-ye-? K____ y_ V______ s_________ g__________ M______ K-d-e y- V-s-a-a s-p-o-g-a- g-o-p-d-n-e M-l-e-? ----------------------------------------------- Kadye ye Vashata soproogua, guospodinye Milyer?
Ön – Öné Ви------ш В__ – В__ В-е – В-ш --------- Вие – Ваш 0
V-y--– Va-h V___ – V___ V-y- – V-s- ----------- Viye – Vash
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Ка--- -е---Вашето-п--ув-њ-,--о-поѓ--Ш-ит? К____ б___ В_____ п________ г______ Ш____ К-к-о б-ш- В-ш-т- п-т-в-њ-, г-с-о-о Ш-и-? ----------------------------------------- Какво беше Вашето патување, госпоѓо Шмит? 0
K--vo b-es-ye--a-hye-- ---o---њy-, guos---o Sh--t? K____ b______ V_______ p__________ g_______ S_____ K-k-o b-e-h-e V-s-y-t- p-t-o-a-y-, g-o-p-ѓ- S-m-t- -------------------------------------------------- Kakvo byeshye Vashyeto patoovaњye, guospoѓo Shmit?
Hol van a férje, Schmidt asszony? К-де --В--и-т-соп------о-п-ѓ---ми-? К___ е В_____ с______ г______ Ш____ К-д- е В-ш-о- с-п-у-, г-с-о-о Ш-и-? ----------------------------------- Каде е Вашиот сопруг, госпоѓо Шмит? 0
Ka--- y--V--hi---s---o-g-,-guo-po-o-Sh---? K____ y_ V______ s________ g_______ S_____ K-d-e y- V-s-i-t s-p-o-g-, g-o-p-ѓ- S-m-t- ------------------------------------------ Kadye ye Vashiot soproogu, guospoѓo Shmit?

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!