Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ru Прошедшая форма 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [восемьдесят три]

83 [vosemʹdesyat tri]

Прошедшая форма 3

Proshedshaya forma 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
telefonálni Г--ори-- п- ----фону Г_______ п_ т_______ Г-в-р-т- п- т-л-ф-н- -------------------- Говорить по телефону 0
G---r--ʹ-po ---e--nu G_______ p_ t_______ G-v-r-t- p- t-l-f-n- -------------------- Govoritʹ po telefonu
Telefonáltam. Я ---ори---------и----- -елефо--. Я г______ / г_______ п_ т________ Я г-в-р-л / г-в-р-л- п- т-л-ф-н-. --------------------------------- Я говорил / говорила по телефону. 0
Ya -o-or---/ g-vo---a po ---e--n-. Y_ g______ / g_______ p_ t________ Y- g-v-r-l / g-v-r-l- p- t-l-f-n-. ---------------------------------- Ya govoril / govorila po telefonu.
Az egész időben telefonáltam. Я вс---ремя -о-орил-/-гов---л- -о т--е--н-. Я в__ в____ г______ / г_______ п_ т________ Я в-е в-е-я г-в-р-л / г-в-р-л- п- т-л-ф-н-. ------------------------------------------- Я все время говорил / говорила по телефону. 0
Y----e--re-y- -o--r-- /-g---r-l- -- -e--fonu. Y_ v__ v_____ g______ / g_______ p_ t________ Y- v-e v-e-y- g-v-r-l / g-v-r-l- p- t-l-f-n-. --------------------------------------------- Ya vse vremya govoril / govorila po telefonu.
kérdezni С----ива-ь С_________ С-р-ш-в-т- ---------- Спрашивать 0
Spr-s-iva-ʹ S__________ S-r-s-i-a-ʹ ----------- Sprashivatʹ
Kérdeztem. Я спро-и- / спроси-а. Я с______ / с________ Я с-р-с-л / с-р-с-л-. --------------------- Я спросил / спросила. 0
Ya--p-osil / s--o----. Y_ s______ / s________ Y- s-r-s-l / s-r-s-l-. ---------------------- Ya sprosil / sprosila.
Mindig kérdeztem. Я-в-е-д- с-р----а--- ---а-ив--а. Я в_____ с________ / с__________ Я в-е-д- с-р-ш-в-л / с-р-ш-в-л-. -------------------------------- Я всегда спрашивал / спрашивала. 0
Y--vs--d-------hi--l - -pr-sh-vala. Y_ v_____ s_________ / s___________ Y- v-e-d- s-r-s-i-a- / s-r-s-i-a-a- ----------------------------------- Ya vsegda sprashival / sprashivala.
mesélni Расс--зыв--ь Р___________ Р-с-к-з-в-т- ------------ Рассказывать 0
Ras-k-zy-atʹ R___________ R-s-k-z-v-t- ------------ Rasskazyvatʹ
Meséltem. Я ра-сказал / р--ска-а-а. Я р________ / р__________ Я р-с-к-з-л / р-с-к-з-л-. ------------------------- Я рассказал / рассказала. 0
Ya-----ka-al-/ rass-azala. Y_ r________ / r__________ Y- r-s-k-z-l / r-s-k-z-l-. -------------------------- Ya rasskazal / rasskazala.
Az egész történetet elmeséltem. Я --сск-з-л / ---сказ--а всю--с---и-. Я р________ / р_________ в__ и_______ Я р-с-к-з-л / р-с-к-з-л- в-ю и-т-р-ю- ------------------------------------- Я рассказал / рассказала всю историю. 0
Y----s--a-al /-r---k----a---yu---to---u. Y_ r________ / r_________ v___ i________ Y- r-s-k-z-l / r-s-k-z-l- v-y- i-t-r-y-. ---------------------------------------- Ya rasskazal / rasskazala vsyu istoriyu.
tanulni Уч-ть У____ У-и-ь ----- Учить 0
Uch--ʹ U_____ U-h-t- ------ Uchitʹ
Tanultam. Я -чил-/--ч-ла. Я у___ / у_____ Я у-и- / у-и-а- --------------- Я учил / учила. 0
Ya---hi- /-uchil-. Y_ u____ / u______ Y- u-h-l / u-h-l-. ------------------ Ya uchil / uchila.
Egész este tanultam. Я ---ь ----р--ч-л / уч-л-. Я в___ в____ у___ / у_____ Я в-с- в-ч-р у-и- / у-и-а- -------------------------- Я весь вечер учил / учила. 0
Ya-ves- ---h---u------ uc----. Y_ v___ v_____ u____ / u______ Y- v-s- v-c-e- u-h-l / u-h-l-. ------------------------------ Ya vesʹ vecher uchil / uchila.
dolgozni Работ--ь Р_______ Р-б-т-т- -------- Работать 0
R-bot-tʹ R_______ R-b-t-t- -------- Rabotatʹ
Dolgoztam. Я----от-- / раб-тала. Я р______ / р________ Я р-б-т-л / р-б-т-л-. --------------------- Я работал / работала. 0
Y--r-------/------a-a. Y_ r______ / r________ Y- r-b-t-l / r-b-t-l-. ---------------------- Ya rabotal / rabotala.
Egész nap dolgoztam. Я весь ---ь -а-о-ал-/ ра-от-л-. Я в___ д___ р______ / р________ Я в-с- д-н- р-б-т-л / р-б-т-л-. ------------------------------- Я весь день работал / работала. 0
Ya v-s- -e-- ra-o-al-- ---o-a-a. Y_ v___ d___ r______ / r________ Y- v-s- d-n- r-b-t-l / r-b-t-l-. -------------------------------- Ya vesʹ denʹ rabotal / rabotala.
enni Ес-ь Е___ Е-т- ---- Есть 0
Y-s-ʹ Y____ Y-s-ʹ ----- Yestʹ
Ettem. Я --е--/ -ое-а. Я п___ / п_____ Я п-е- / п-е-а- --------------- Я поел / поела. 0
Y- -o-el-- po-e--. Y_ p____ / p______ Y- p-y-l / p-y-l-. ------------------ Ya poyel / poyela.
Az összes ételt megettem. Я съ-- - ------вс--п---и-. Я с___ / с____ в__ п______ Я с-е- / с-е-а в-ю п-р-и-. -------------------------- Я съел / съела всю порцию. 0
Y- sʺ-e- / -------v--- --rts--u. Y_ s____ / s_____ v___ p________ Y- s-y-l / s-y-l- v-y- p-r-s-y-. -------------------------------- Ya sʺyel / sʺyela vsyu portsiyu.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + orosz (1-100) MP3 orosz (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…