Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   it Passato 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ottantatré]

Passato 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar olasz Lejátszás Több
telefonálni t-l--o---e t_________ t-l-f-n-r- ---------- telefonare 0
Telefonáltam. H- -elefo-a-o. H_ t__________ H- t-l-f-n-t-. -------------- Ho telefonato. 0
Az egész időben telefonáltam. Ho--elefon-to--er-tu-t- i----m-o. H_ t_________ p__ t____ i_ t_____ H- t-l-f-n-t- p-r t-t-o i- t-m-o- --------------------------------- Ho telefonato per tutto il tempo. 0
kérdezni c-i--ere c_______ c-i-d-r- -------- chiedere 0
Kérdeztem. Ho -hie--o. H_ c_______ H- c-i-s-o- ----------- Ho chiesto. 0
Mindig kérdeztem. H--s-mpr- -h--s-o. H_ s_____ c_______ H- s-m-r- c-i-s-o- ------------------ Ho sempre chiesto. 0
mesélni raccon-are r_________ r-c-o-t-r- ---------- raccontare 0
Meséltem. H------on---o. H_ r__________ H- r-c-o-t-t-. -------------- Ho raccontato. 0
Az egész történetet elmeséltem. Ho ---co-ta-o tut-- -a -t-r-a. H_ r_________ t____ l_ s______ H- r-c-o-t-t- t-t-a l- s-o-i-. ------------------------------ Ho raccontato tutta la storia. 0
tanulni st--i--e s_______ s-u-i-r- -------- studiare 0
Tanultam. H---t--i-to. H_ s________ H- s-u-i-t-. ------------ Ho studiato. 0
Egész este tanultam. Ho--tu--at-----t- l- s--a. H_ s_______ t____ l_ s____ H- s-u-i-t- t-t-a l- s-r-. -------------------------- Ho studiato tutta la sera. 0
dolgozni l-vo-are l_______ l-v-r-r- -------- lavorare 0
Dolgoztam. Ho-la--r---. H_ l________ H- l-v-r-t-. ------------ Ho lavorato. 0
Egész nap dolgoztam. H--lavor--o tu--- -l -io--o. H_ l_______ t____ i_ g______ H- l-v-r-t- t-t-o i- g-o-n-. ---------------------------- Ho lavorato tutto il giorno. 0
enni m-n--are m_______ m-n-i-r- -------- mangiare 0
Ettem. H- m----a--. H_ m________ H- m-n-i-t-. ------------ Ho mangiato. 0
Az összes ételt megettem. H- -a-g---o--ut-o. H_ m_______ t_____ H- m-n-i-t- t-t-o- ------------------ Ho mangiato tutto. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…