Kifejezéstár

hu A taxiban   »   ru В такси

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридцать восемь]

38 [tridtsatʹ vosemʹ]

В такси

V taksi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. В--ов-те- пожа-уй--а, такси. В________ п__________ т_____ В-з-в-т-, п-ж-л-й-т-, т-к-и- ---------------------------- Вызовете, пожалуйста, такси. 0
Vy-o--te- ---ha---s--- -ak-i. V________ p___________ t_____ V-z-v-t-, p-z-a-u-s-a- t-k-i- ----------------------------- Vyzovete, pozhaluysta, taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Ск--ь-о б---т-с-оить д----кз-ла? С______ б____ с_____ д_ в_______ С-о-ь-о б-д-т с-о-т- д- в-к-а-а- -------------------------------- Сколько будет стоить до вокзала? 0
S--l----bu-e--st---ʹ d---------? S______ b____ s_____ d_ v_______ S-o-ʹ-o b-d-t s-o-t- d- v-k-a-a- -------------------------------- Skolʹko budet stoitʹ do vokzala?
Mennyibe kerül a repülőtérig? С-оль-о -удет----ит- до----опо-т-? С______ б____ с_____ д_ а_________ С-о-ь-о б-д-т с-о-т- д- а-р-п-р-а- ---------------------------------- Сколько будет стоить до аэропорта? 0
S--lʹ------e--s--i---d--aer-p-r--? S______ b____ s_____ d_ a_________ S-o-ʹ-o b-d-t s-o-t- d- a-r-p-r-a- ---------------------------------- Skolʹko budet stoitʹ do aeroporta?
Egyenesen előre, kérem! Пря----по----йста. П_____ п__________ П-я-о- п-ж-л-й-т-. ------------------ Прямо, пожалуйста. 0
Pr--mo,--oz--luys--. P______ p___________ P-y-m-, p-z-a-u-s-a- -------------------- Pryamo, pozhaluysta.
Itt jobbra, kérem! Здесь -а-пра----пожал-йста. З____ н_ п_____ п__________ З-е-ь н- п-а-о- п-ж-л-й-т-. --------------------------- Здесь на право, пожалуйста. 0
Z--sʹ-na-----o,-p-z-a-uys-a. Z____ n_ p_____ p___________ Z-e-ʹ n- p-a-o- p-z-a-u-s-a- ---------------------------- Zdesʹ na pravo, pozhaluysta.
Ott a sarkon balra, kérem! В-т--- -о---глу- п-жалуй-та- ---ев-. В__ н_ т__ у____ п__________ н______ В-т н- т-м у-л-, п-ж-л-й-т-, н-л-в-. ------------------------------------ Вот на том углу, пожалуйста, налево. 0
V-- n--to- -g-u---oz---uys-a,-nal-v-. V__ n_ t__ u____ p___________ n______ V-t n- t-m u-l-, p-z-a-u-s-a- n-l-v-. ------------------------------------- Vot na tom uglu, pozhaluysta, nalevo.
Sietek. Я-то--п-ю--. Я т_________ Я т-р-п-ю-ь- ------------ Я тороплюсь. 0
Y---oro-lyu-ʹ. Y_ t__________ Y- t-r-p-y-s-. -------------- Ya toroplyusʹ.
Van időm. У-ме-я ---т-т-ч-- ----е--. У м___ д_________ в_______ У м-н- д-с-а-о-н- в-е-е-и- -------------------------- У меня достаточно времени. 0
U---ny-----t-toc-n- -r-----. U m____ d__________ v_______ U m-n-a d-s-a-o-h-o v-e-e-i- ---------------------------- U menya dostatochno vremeni.
Kérem, menjen lassabban! Пож--------------е--о----лен-ее. П__________ в_____ п____________ П-ж-л-й-т-, в-д-т- п---е-л-н-е-. -------------------------------- Пожалуйста, ведите по-медленнее. 0
Po-h-lu-s-a----d--e po---d-enne--. P___________ v_____ p_____________ P-z-a-u-s-a- v-d-t- p---e-l-n-e-e- ---------------------------------- Pozhaluysta, vedite po-medlenneye.
Álljon meg itt, kérem! Ос-а-о-----ь------луй-т---здес-. О____________ п__________ з_____ О-т-н-в-т-с-, п-ж-л-й-т-, з-е-ь- -------------------------------- Остановитесь, пожалуйста, здесь. 0
O-t---v-tes-, p-zh---ys--, z----. O____________ p___________ z_____ O-t-n-v-t-s-, p-z-a-u-s-a- z-e-ʹ- --------------------------------- Ostanovitesʹ, pozhaluysta, zdesʹ.
Várjon egy pillanatot, kérem! По----й---, подо---те-ч-ть----ь. П__________ п________ ч_________ П-ж-л-й-т-, п-д-ж-и-е ч-т---у-ь- -------------------------------- Пожалуйста, подождите чуть-чуть. 0
P-zhal-y-t----od--hdi-e ch-tʹ----t-. P___________ p_________ c___________ P-z-a-u-s-a- p-d-z-d-t- c-u-ʹ-c-u-ʹ- ------------------------------------ Pozhaluysta, podozhdite chutʹ-chutʹ.
Mindjárt jövök. Я -к--о ве-н-с-. Я с____ в_______ Я с-о-о в-р-у-ь- ---------------- Я скоро вернусь. 0
Y- sk-ro-ve-nus-. Y_ s____ v_______ Y- s-o-o v-r-u-ʹ- ----------------- Ya skoro vernusʹ.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! В-п-ш-----н-, -ожа----т---с-ёт. В_______ м___ п__________ с____ В-п-ш-т- м-е- п-ж-л-й-т-, с-ё-. ------------------------------- Выпишите мне, пожалуйста, счёт. 0
Vyp-sh-te-------o-halu-s--- ---ë-. V________ m___ p___________ s_____ V-p-s-i-e m-e- p-z-a-u-s-a- s-h-t- ---------------------------------- Vypishite mne, pozhaluysta, schët.
Nincs aprópénzem. У---ня н-- ---о-и. У м___ н__ м______ У м-н- н-т м-л-ч-. ------------------ У меня нет мелочи. 0
U----ya n-- m-l-ch-. U m____ n__ m_______ U m-n-a n-t m-l-c-i- -------------------- U menya net melochi.
Rendben, a maradék az öné. П-а-иль-о, -д-чу-о-----те себ-. П_________ с____ о_______ с____ П-а-и-ь-о- с-а-у о-т-в-т- с-б-. ------------------------------- Правильно, сдачу оставьте себе. 0
Pr----ʹ-o, sdac----s--vʹt--s--e. P_________ s_____ o_______ s____ P-a-i-ʹ-o- s-a-h- o-t-v-t- s-b-. -------------------------------- Pravilʹno, sdachu ostavʹte sebe.
Kérem, vigyen el erre a címre! Отв-зи-- м-ня -- ---м- а---су. О_______ м___ п_ э____ а______ О-в-з-т- м-н- п- э-о-у а-р-с-. ------------------------------ Отвезите меня по этому адресу. 0
Otv--i-e --n---p----om- a-r-s-. O_______ m____ p_ e____ a______ O-v-z-t- m-n-a p- e-o-u a-r-s-. ------------------------------- Otvezite menya po etomu adresu.
Vigyen el a szállodámba! Отве-ите -е-----моей---стин-це. О_______ м___ к м___ г_________ О-в-з-т- м-н- к м-е- г-с-и-и-е- ------------------------------- Отвезите меня к моей гостинице. 0
O-----te me-y--k -oy-y g--t----se. O_______ m____ k m____ g__________ O-v-z-t- m-n-a k m-y-y g-s-i-i-s-. ---------------------------------- Otvezite menya k moyey gostinitse.
Vigyen el a strandra! Отвез--е-м-н------л-ж. О_______ м___ н_ п____ О-в-з-т- м-н- н- п-я-. ---------------------- Отвезите меня на пляж. 0
Ot-ez----me------ ply-z-. O_______ m____ n_ p______ O-v-z-t- m-n-a n- p-y-z-. ------------------------- Otvezite menya na plyazh.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + orosz (1-100) MP3 orosz (1-100)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?