Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   vi Quá khứ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [Tám mươi ba]

Quá khứ 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar vietnami Lejátszás Több
telefonálni G-i--iện-thoại G__ đ___ t____ G-i đ-ệ- t-o-i -------------- Gọi điện thoại 0
Telefonáltam. Tô--đã --- -i-n tho-i. T__ đ_ g__ đ___ t_____ T-i đ- g-i đ-ệ- t-o-i- ---------------------- Tôi đã gọi điện thoại. 0
Az egész időben telefonáltam. T---đ--g-i----- tho-- s---. T__ đ_ g__ đ___ t____ s____ T-i đ- g-i đ-ệ- t-o-i s-ố-. --------------------------- Tôi đã gọi điện thoại suốt. 0
kérdezni H-i H__ H-i --- Hỏi 0
Kérdeztem. Tô--đ--h-i. T__ đ_ h___ T-i đ- h-i- ----------- Tôi đã hỏi. 0
Mindig kérdeztem. T-i l-c nào--ũ--------i. T__ l__ n__ c___ đ_ h___ T-i l-c n-o c-n- đ- h-i- ------------------------ Tôi lúc nào cũng đã hỏi. 0
mesélni K- K_ K- -- Kể 0
Meséltem. Tô--đ- kể. T__ đ_ k__ T-i đ- k-. ---------- Tôi đã kể. 0
Az egész történetet elmeséltem. T-- ------------u-----ệ-. T__ đ_ k_ h__ c__ c______ T-i đ- k- h-t c-u c-u-ệ-. ------------------------- Tôi đã kể hết câu chuyện. 0
tanulni H---t-p H__ t__ H-c t-p ------- Học tập 0
Tanultam. T-i-đ--họ-. T__ đ_ h___ T-i đ- h-c- ----------- Tôi đã học. 0
Egész este tanultam. T-i đã-h-- --ốt-buổ- ---. T__ đ_ h__ s___ b___ t___ T-i đ- h-c s-ố- b-ổ- t-i- ------------------------- Tôi đã học suốt buổi tối. 0
dolgozni L-- -iệc L__ v___ L-m v-ệ- -------- Làm việc 0
Dolgoztam. Tôi-đã--àm --ệc. T__ đ_ l__ v____ T-i đ- l-m v-ệ-. ---------------- Tôi đã làm việc. 0
Egész nap dolgoztam. T-i-đ---à- ---c su----- ngà-. T__ đ_ l__ v___ s___ c_ n____ T-i đ- l-m v-ệ- s-ố- c- n-à-. ----------------------------- Tôi đã làm việc suốt cả ngày. 0
enni -n Ă_ Ă- -- Ăn 0
Ettem. Tô- đ-----rồi. T__ đ_ ă_ r___ T-i đ- ă- r-i- -------------- Tôi đã ăn rồi. 0
Az összes ételt megettem. T-i-đ---- -ất--- đ- ăn-r--. T__ đ_ ă_ t__ c_ đ_ ă_ r___ T-i đ- ă- t-t c- đ- ă- r-i- --------------------------- Tôi đã ăn tất cả đồ ăn rồi. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + vietnami (1-100) MP3 vietnami (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…