Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   te భూత కాలం 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ఎనభై మూడు]

83 [Enabhai mūḍu]

భూత కాలం 3

Bhūta kālaṁ 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar telugu Lejátszás Több
telefonálni ట-లి-ోన్--ే-డం టె___ చే__ ట-ల-ఫ-న- చ-య-ం -------------- టెలిఫోన్ చేయడం 0
Ṭ----h----ēya-aṁ Ṭ_______ c______ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
Telefonáltam. న-ను ట-ల-ఫ-----ేస--ు నే_ టె___ చే__ న-న- ట-ల-ఫ-న- చ-స-న- -------------------- నేను టెలిఫోన్ చేసాను 0
Nēn- ṭeli----------u N___ ṭ_______ c_____ N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
Az egész időben telefonáltam. న-------పుడూ ఫోన్ లో మాట-ల-డ--ూన- ఉ-్నా-ు నే_ ఎ___ ఫో_ లో మా_____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ ఫ-న- ల- మ-ట-ల-డ-త-న- ఉ-్-ా-ు ----------------------------------------- నేను ఎప్పుడూ ఫోన్ లో మాట్లాడుతూనే ఉన్నాను 0
Nēn------ḍ--p-ō-----m----ḍu-ūnē----ānu N___ e_____ p___ l_ m__________ u_____ N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
kérdezni అడగటం అ___ అ-గ-ం ----- అడగటం 0
Aḍaga-aṁ A_______ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
Kérdeztem. న-ను అ--గా-ు నే_ అ___ న-న- అ-ి-ా-ు ------------ నేను అడిగాను 0
N-n- --igānu N___ a______ N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
Mindig kérdeztem. న--ు-ఎప----ూ-అడ-గుతూ-ే-ఉన్-ాను నే_ ఎ___ అ____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ అ-ి-ు-ూ-ే ఉ-్-ా-ు ------------------------------ నేను ఎప్పుడూ అడిగుతూనే ఉన్నాను 0
N--u-ep--------gu-ūnē -nn-nu N___ e_____ a________ u_____ N-n- e-p-ḍ- a-i-u-ū-ē u-n-n- ---------------------------- Nēnu eppuḍū aḍigutūnē unnānu
mesélni చ-ప-ప-ట చె___ చ-ప-ప-ట ------- చెప్పుట 0
Ce--uṭa C______ C-p-u-a ------- Ceppuṭa
Meséltem. నే-ు చె----ను నే_ చె___ న-న- చ-ప-ప-న- ------------- నేను చెప్పాను 0
Nēn- -epp-nu N___ c______ N-n- c-p-ā-u ------------ Nēnu ceppānu
Az egész történetet elmeséltem. నే-ు --త్-----ని-చ-ప-ప--ు నే_ మొ__ క__ చె___ న-న- మ-త-త- క-న- చ-ప-ప-న- ------------------------- నేను మొత్తం కధని చెప్పాను 0
Nēn---o-----kadh--i ce-pānu N___ m_____ k______ c______ N-n- m-t-a- k-d-a-i c-p-ā-u --------------------------- Nēnu mottaṁ kadhani ceppānu
tanulni చ--వ-ట చ___ చ-ు-ు- ------ చదువుట 0
Ca-u-u-a C_______ C-d-v-ṭ- -------- Caduvuṭa
Tanultam. నే-ు చ-ి---ు నే_ చ___ న-న- చ-ి-ా-ు ------------ నేను చదివాను 0
Nēnu c-divānu N___ c_______ N-n- c-d-v-n- ------------- Nēnu cadivānu
Egész este tanultam. న----సా--త్-----త్తం చ--వ--ు నే_ సా___ మొ__ చ___ న-న- స-య-త-ర- మ-త-త- చ-ి-ా-ు ---------------------------- నేను సాయంత్రం మొత్తం చదివాను 0
N-n---āy-----ṁ--o-t-ṁ-ca---ā-u N___ s________ m_____ c_______ N-n- s-y-n-r-ṁ m-t-a- c-d-v-n- ------------------------------ Nēnu sāyantraṁ mottaṁ cadivānu
dolgozni పన--చే-ుట ప_ చే__ ప-ి చ-య-ట --------- పని చేయుట 0
Pa-- ----ṭa P___ c_____ P-n- c-y-ṭ- ----------- Pani cēyuṭa
Dolgoztam. న--ు--న---ే-ాను నే_ ప_ చే__ న-న- ప-ి చ-స-న- --------------- నేను పని చేసాను 0
N--u p--i--ē-ānu N___ p___ c_____ N-n- p-n- c-s-n- ---------------- Nēnu pani cēsānu
Egész nap dolgoztam. ర-జ-తా న-న--ప-ి -ేసాను రో__ నే_ ప_ చే__ ర-జ-త- న-న- ప-ి చ-స-న- ---------------------- రోజంతా నేను పని చేసాను 0
R--a-t- n-nu--a-- -ēsā-u R______ n___ p___ c_____ R-j-n-ā n-n- p-n- c-s-n- ------------------------ Rōjantā nēnu pani cēsānu
enni తి-ుట తి__ త-న-ట ----- తినుట 0
T---ṭa T_____ T-n-ṭ- ------ Tinuṭa
Ettem. నే---త----ాను నే_ తి___ న-న- త-న-న-న- ------------- నేను తిన్నాను 0
N--u--i-n--u N___ t______ N-n- t-n-ā-u ------------ Nēnu tinnānu
Az összes ételt megettem. న-ను అన్-ం-మ-త--ం-తి-్--ను నే_ అ__ మొ__ తి___ న-న- అ-్-ం మ-త-త- త-న-న-న- -------------------------- నేను అన్నం మొత్తం తిన్నాను 0
Nē-u -nnaṁ m-tt-ṁ t-nn--u N___ a____ m_____ t______ N-n- a-n-ṁ m-t-a- t-n-ā-u ------------------------- Nēnu annaṁ mottaṁ tinnānu

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…