Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   te భూత కాలం 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ఎనభై మూడు]

83 [Enabhai mūḍu]

భూత కాలం 3

Bhūta kālaṁ 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar telugu Lejátszás Több
telefonálni ట-ల-ఫో---చ-య-ం టె___ చే__ ట-ల-ఫ-న- చ-య-ం -------------- టెలిఫోన్ చేయడం 0
Ṭ----h-n -ēya-aṁ Ṭ_______ c______ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
Telefonáltam. నే-ు-ట-ల-ఫ-న- చ-స-ను నే_ టె___ చే__ న-న- ట-ల-ఫ-న- చ-స-న- -------------------- నేను టెలిఫోన్ చేసాను 0
Nēn--ṭ-liphō--c-s--u N___ ṭ_______ c_____ N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
Az egész időben telefonáltam. నే-----్-ు-- --న్-లో-----ల-డుత-న- ఉ--న-ను నే_ ఎ___ ఫో_ లో మా_____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ ఫ-న- ల- మ-ట-ల-డ-త-న- ఉ-్-ా-ు ----------------------------------------- నేను ఎప్పుడూ ఫోన్ లో మాట్లాడుతూనే ఉన్నాను 0
Nēnu---p-ḍū ---- -ō--āṭlāḍu-ū-- u-nā-u N___ e_____ p___ l_ m__________ u_____ N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
kérdezni అడగ-ం అ___ అ-గ-ం ----- అడగటం 0
Aḍag-ṭaṁ A_______ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
Kérdeztem. నే-ు అ-ిగాను నే_ అ___ న-న- అ-ి-ా-ు ------------ నేను అడిగాను 0
N-nu-a-igānu N___ a______ N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
Mindig kérdeztem. నేను ఎ-్పు-ూ--డ--ుతూన- -న్నాను నే_ ఎ___ అ____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ అ-ి-ు-ూ-ే ఉ-్-ా-ు ------------------------------ నేను ఎప్పుడూ అడిగుతూనే ఉన్నాను 0
Nēn- --puḍ- aḍ--utūn----n--u N___ e_____ a________ u_____ N-n- e-p-ḍ- a-i-u-ū-ē u-n-n- ---------------------------- Nēnu eppuḍū aḍigutūnē unnānu
mesélni చె--పుట చె___ చ-ప-ప-ట ------- చెప్పుట 0
C--p--a C______ C-p-u-a ------- Ceppuṭa
Meséltem. న-న---ెప్--ను నే_ చె___ న-న- చ-ప-ప-న- ------------- నేను చెప్పాను 0
N-n------ānu N___ c______ N-n- c-p-ā-u ------------ Nēnu ceppānu
Az egész történetet elmeséltem. న--ు మొ-్తం -ధ-ి---ప-ప-ను నే_ మొ__ క__ చె___ న-న- మ-త-త- క-న- చ-ప-ప-న- ------------------------- నేను మొత్తం కధని చెప్పాను 0
N--u --t-a--kadh-n---eppā-u N___ m_____ k______ c______ N-n- m-t-a- k-d-a-i c-p-ā-u --------------------------- Nēnu mottaṁ kadhani ceppānu
tanulni చ-ు--ట చ___ చ-ు-ు- ------ చదువుట 0
C--u--ṭa C_______ C-d-v-ṭ- -------- Caduvuṭa
Tanultam. నే-- చ--వాను నే_ చ___ న-న- చ-ి-ా-ు ------------ నేను చదివాను 0
Nēnu----i--nu N___ c_______ N-n- c-d-v-n- ------------- Nēnu cadivānu
Egész este tanultam. నే-- స-య--్ర----త------ివాను నే_ సా___ మొ__ చ___ న-న- స-య-త-ర- మ-త-త- చ-ి-ా-ు ---------------------------- నేను సాయంత్రం మొత్తం చదివాను 0
Nēn- s--a-t----mot-a- ---ivā-u N___ s________ m_____ c_______ N-n- s-y-n-r-ṁ m-t-a- c-d-v-n- ------------------------------ Nēnu sāyantraṁ mottaṁ cadivānu
dolgozni పని -ేయ-ట ప_ చే__ ప-ి చ-య-ట --------- పని చేయుట 0
P-n----yu-a P___ c_____ P-n- c-y-ṭ- ----------- Pani cēyuṭa
Dolgoztam. న-ను-ప-- ---ా-ు నే_ ప_ చే__ న-న- ప-ి చ-స-న- --------------- నేను పని చేసాను 0
N--u-p-ni----ā-u N___ p___ c_____ N-n- p-n- c-s-n- ---------------- Nēnu pani cēsānu
Egész nap dolgoztam. రోజ-తా న-న---ని---స--ు రో__ నే_ ప_ చే__ ర-జ-త- న-న- ప-ి చ-స-న- ---------------------- రోజంతా నేను పని చేసాను 0
Rōj-n-ā --nu---ni cēs--u R______ n___ p___ c_____ R-j-n-ā n-n- p-n- c-s-n- ------------------------ Rōjantā nēnu pani cēsānu
enni తి--ట తి__ త-న-ట ----- తినుట 0
Tinuṭa T_____ T-n-ṭ- ------ Tinuṭa
Ettem. న--- -ి--న-ను నే_ తి___ న-న- త-న-న-న- ------------- నేను తిన్నాను 0
Nēnu-t-nn--u N___ t______ N-n- t-n-ā-u ------------ Nēnu tinnānu
Az összes ételt megettem. నే----న్---మ-త-త--తిన----ు నే_ అ__ మొ__ తి___ న-న- అ-్-ం మ-త-త- త-న-న-న- -------------------------- నేను అన్నం మొత్తం తిన్నాను 0
N-n----na- ---ta- -i-nā-u N___ a____ m_____ t______ N-n- a-n-ṁ m-t-a- t-n-ā-u ------------------------- Nēnu annaṁ mottaṁ tinnānu

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + telugu (1-100) MP3 telugu (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…