Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   cs Minulý čas 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [osmdesát tři]

Minulý čas 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar cseh Lejátszás Több
telefonálni te---o-o-at t__________ t-l-f-n-v-t ----------- telefonovat 0
Telefonáltam. Te--f---v-l ----. T__________ j____ T-l-f-n-v-l j-e-. ----------------- Telefonoval jsem. 0
Az egész időben telefonáltam. C---- -ob---se- --l-f-no-a-. C____ d___ j___ t___________ C-l-u d-b- j-e- t-l-f-n-v-l- ---------------------------- Celou dobu jsem telefonoval. 0
kérdezni ptát -e p___ s_ p-á- s- ------- ptát se 0
Kérdeztem. Zep--- -s-- se. Z_____ j___ s__ Z-p-a- j-e- s-. --------------- Zeptal jsem se. 0
Mindig kérdeztem. V--- --em -e p---. V___ j___ s_ p____ V-d- j-e- s- p-a-. ------------------ Vždy jsem se ptal. 0
mesélni v------t v_______ v-p-á-ě- -------- vyprávět 0
Meséltem. Vyp-ávěl j-e-. V_______ j____ V-p-á-ě- j-e-. -------------- Vyprávěl jsem. 0
Az egész történetet elmeséltem. V-p-á-ěl-j-em ----u----ho-u. V_______ j___ c____ p_______ V-p-á-ě- j-e- c-l-u p-í-o-u- ---------------------------- Vyprávěl jsem celou příhodu. 0
tanulni u-it se u___ s_ u-i- s- ------- učit se 0
Tanultam. U----js-- se. U___ j___ s__ U-i- j-e- s-. ------------- Učil jsem se. 0
Egész este tanultam. U-il js-m--e celý-v-č--. U___ j___ s_ c___ v_____ U-i- j-e- s- c-l- v-č-r- ------------------------ Učil jsem se celý večer. 0
dolgozni p-a-ovat p_______ p-a-o-a- -------- pracovat 0
Dolgoztam. P-acov-- jse-. P_______ j____ P-a-o-a- j-e-. -------------- Pracoval jsem. 0
Egész nap dolgoztam. P--cov-l--sem-c--ý-d-n. P_______ j___ c___ d___ P-a-o-a- j-e- c-l- d-n- ----------------------- Pracoval jsem celý den. 0
enni jíst j___ j-s- ---- jíst 0
Ettem. Jed---s--. J___ j____ J-d- j-e-. ---------- Jedl jsem. 0
Az összes ételt megettem. S--dl-j-e- vš-ch-o j-d-o. S____ j___ v______ j_____ S-ě-l j-e- v-e-h-o j-d-o- ------------------------- Snědl jsem všechno jídlo. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + cseh (1-100) MP3 cseh (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…