Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   be Грамадскі мясцовы транспарт

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [трыццаць шэсць]

36 [trytstsats’ shests’]

Грамадскі мясцовы транспарт

Gramadskі myastsovy transpart

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Д-е--н-х--------аўтобус-ы--р-п-на-? Д__ з__________ а________ п________ Д-е з-а-о-з-ц-а а-т-б-с-ы п-ы-ы-а-? ----------------------------------- Дзе знаходзіцца аўтобусны прыпынак? 0
D-e-znakh---і-sts----t-b-sny pry-yn--? D__ z_____________ a________ p________ D-e z-a-h-d-і-s-s- a-t-b-s-y p-y-y-a-? -------------------------------------- Dze znakhodzіtstsa autobusny prypynak?
Melyik busz megy a központba? Які------у- едз----ц--тр? Я__ а______ е___ ў ц_____ Я-і а-т-б-с е-з- ў ц-н-р- ------------------------- Які аўтобус едзе ў цэнтр? 0
Ya-- au---us --dz- u-ts-ntr? Y___ a______ y____ u t______ Y-k- a-t-b-s y-d-e u t-e-t-? ---------------------------- Yakі autobus yedze u tsentr?
Melyik vonalat kell válasszam? Я-і- --р--у--м-мн---рэ-- -хаць? Я___ м________ м__ т____ е_____ Я-і- м-р-р-т-м м-е т-э-а е-а-ь- ------------------------------- Якім маршрутам мне трэба ехаць? 0
Ya--m ---sh--t-m mn------- -e-h----? Y____ m_________ m__ t____ y________ Y-k-m m-r-h-u-a- m-e t-e-a y-k-a-s-? ------------------------------------ Yakіm marshrutam mne treba yekhats’?
Át kell szállnom? Ц- -рэба-м-- --бі-ь---ра----у? Ц_ т____ м__ р_____ п_________ Ц- т-э-а м-е р-б-ц- п-р-с-д-у- ------------------------------ Ці трэба мне рабіць перасадку? 0
T-- --e-- --e -abі--’ p-r---d-u? T__ t____ m__ r______ p_________ T-і t-e-a m-e r-b-t-’ p-r-s-d-u- -------------------------------- Tsі treba mne rabіts’ perasadku?
Hol kell átszállnom? Дз------р----ь п-рас-дку? Д__ м__ р_____ п_________ Д-е м-е р-б-ц- п-р-с-д-у- ------------------------- Дзе мне рабіць перасадку? 0
Dz---ne r-b------e----dku? D__ m__ r______ p_________ D-e m-e r-b-t-’ p-r-s-d-u- -------------------------- Dze mne rabіts’ perasadku?
Mennyibe kerül egy jegy? Кольк--к--т-е бі-е-? К_____ к_____ б_____ К-л-к- к-ш-у- б-л-т- -------------------- Колькі каштуе білет? 0
K-l’k- ka----- --let? K_____ k______ b_____ K-l-k- k-s-t-e b-l-t- --------------------- Kol’kі kashtue bіlet?
Hány megálló van a központig? Кол-кі п-ыпы-каў д- --нтр-? К_____ п________ д_ ц______ К-л-к- п-ы-ы-к-ў д- ц-н-р-? --------------------------- Колькі прыпынкаў да цэнтра? 0
K-l’k- p-y-----u-d- -s--t-a? K_____ p________ d_ t_______ K-l-k- p-y-y-k-u d- t-e-t-a- ---------------------------- Kol’kі prypynkau da tsentra?
Itt kell ki- / leszállnia. Ва---рэб--т-- --х-----ь. В__ т____ т__ в_________ В-м т-э-а т-т в-х-д-і-ь- ------------------------ Вам трэба тут выходзіць. 0
V---t-eb- -ut-vy-h-d--ts’. V__ t____ t__ v___________ V-m t-e-a t-t v-k-o-z-t-’- -------------------------- Vam treba tut vykhodzіts’.
Hátul kell ki- / leszállnia. В----р-ба -----зі-ь п-аз--адн---д-веры. В__ т____ в________ п___ з_____ д______ В-м т-э-а в-х-д-і-ь п-а- з-д-і- д-в-р-. --------------------------------------- Вам трэба выходзіць праз заднія дзверы. 0
Va-----ba-vykhod--t----------dn-------e-y. V__ t____ v__________ p___ z______ d______ V-m t-e-a v-k-o-z-t-’ p-a- z-d-і-a d-v-r-. ------------------------------------------ Vam treba vykhodzіts’ praz zadnіya dzvery.
A következő metró 5 perc múlva jön. На-ту-н--ц-гні- ---з- -раз-5--в--і-. Н_______ ц_____ б____ п___ 5 х______ Н-с-у-н- ц-г-і- б-д-е п-а- 5 х-і-і-. ------------------------------------ Наступны цягнік будзе праз 5 хвілін. 0
Na-t-p-y tsy-g-і- b-dze pr-z ----v-l-n. N_______ t_______ b____ p___ 5 k_______ N-s-u-n- t-y-g-і- b-d-e p-a- 5 k-v-l-n- --------------------------------------- Nastupny tsyagnіk budze praz 5 khvіlіn.
A következő villamos 10 perc múlva jön. Н--т-пны-т-а-------дз--------0--в---н. Н_______ т______ б____ п___ 1_ х______ Н-с-у-н- т-а-в-й б-д-е п-а- 1- х-і-і-. -------------------------------------- Наступны трамвай будзе праз 10 хвілін. 0
Nast--n--tra-vay--ud-e--raz-1--khv--і-. N_______ t______ b____ p___ 1_ k_______ N-s-u-n- t-a-v-y b-d-e p-a- 1- k-v-l-n- --------------------------------------- Nastupny tramvay budze praz 10 khvіlіn.
A következő busz 15 perc múlva jön. Насту-ны-аўт-б---б--зе-п--з-15 --і---. Н_______ а______ б____ п___ 1_ х______ Н-с-у-н- а-т-б-с б-д-е п-а- 1- х-і-і-. -------------------------------------- Наступны аўтобус будзе праз 15 хвілін. 0
Nastupny -u--b-s ---z- pr-- -5------іn. N_______ a______ b____ p___ 1_ k_______ N-s-u-n- a-t-b-s b-d-e p-a- 1- k-v-l-n- --------------------------------------- Nastupny autobus budze praz 15 khvіlіn.
Mikor megy az utolsó metró? К----едзе-а-о-ні-----і- -е--о? К___ е___ а_____ ц_____ м_____ К-л- е-з- а-о-н- ц-г-і- м-т-о- ------------------------------ Калі едзе апошні цягнік метро? 0
K-lі ---z--a--s--і-----g-і--m-t-o? K___ y____ a______ t_______ m_____ K-l- y-d-e a-o-h-і t-y-g-і- m-t-o- ---------------------------------- Kalі yedze aposhnі tsyagnіk metro?
Mikor megy az utolsó villamos? К--- ед-е-а-ош---т---в--? К___ е___ а_____ т_______ К-л- е-з- а-о-н- т-а-в-й- ------------------------- Калі едзе апошні трамвай? 0
Kalі-y-d---a-oshnі---a-v--? K___ y____ a______ t_______ K-l- y-d-e a-o-h-і t-a-v-y- --------------------------- Kalі yedze aposhnі tramvay?
Mikor megy az utolsó busz? К-л- -д-- --ошні--ўтобу-? К___ е___ а_____ а_______ К-л- е-з- а-о-н- а-т-б-с- ------------------------- Калі едзе апошні аўтобус? 0
Ka-і y-dz- --os--і a---b-s? K___ y____ a______ a_______ K-l- y-d-e a-o-h-і a-t-b-s- --------------------------- Kalі yedze aposhnі autobus?
Van jegye? У-----ё--- -і--т? У В__ ё___ б_____ У В-с ё-ц- б-л-т- ----------------- У Вас ёсць білет? 0
U--a---o--s--bіlet? U V__ y_____ b_____ U V-s y-s-s- b-l-t- ------------------- U Vas yosts’ bіlet?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Б---т?-–--е- -ям-. Б_____ – Н__ н____ Б-л-т- – Н-, н-м-. ------------------ Білет? – Не, няма. 0
Bіle-? – Ne- nyam-. B_____ – N__ n_____ B-l-t- – N-, n-a-a- ------------------- Bіlet? – Ne, nyama.
Akkor büntetést kell fizetnie. Т-д- -а- да-я-зе--- пла---ь-ш---ф. Т___ В__ д_________ п______ ш_____ Т-д- В-м д-в-д-е-ц- п-а-і-ь ш-р-ф- ---------------------------------- Тады Вам давядзецца плаціць штраф. 0
Ta-y V-- -a---d---st-----at---s’ shtr-f. T___ V__ d____________ p________ s______ T-d- V-m d-v-a-z-t-t-a p-a-s-t-’ s-t-a-. ---------------------------------------- Tady Vam davyadzetstsa platsіts’ shtraf.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?