Kifejezéstár

hu A városban   »   uk У місті

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [двадцять п’ять]

25 [dvadtsyatʹ pʺyatʹ]

У місті

U misti

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. Я -о-і-------хот----б -а--окза-. Я х____ б_ / х_____ б н_ в______ Я х-т-в б- / х-т-л- б н- в-к-а-. -------------------------------- Я хотів би / хотіла б на вокзал. 0
Y- ----i- -y-- -----la b ---v----l. Y_ k_____ b_ / k______ b n_ v______ Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b n- v-k-a-. ----------------------------------- YA khotiv by / khotila b na vokzal.
A repülőtérre szeretnék menni. Я -отів-би-/-х---ла-б -о-а-ропор--. Я х____ б_ / х_____ б д_ а_________ Я х-т-в б- / х-т-л- б д- а-р-п-р-у- ----------------------------------- Я хотів би / хотіла б до аеропорту. 0
Y--k-o-iv -y - ---ti-a - ---a--o-ortu. Y_ k_____ b_ / k______ b d_ a_________ Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b d- a-r-p-r-u- -------------------------------------- YA khotiv by / khotila b do aeroportu.
A városközpontba szeretnék menni. Я-хотів б--- хо-іл- - - ц---р-міс--. Я х____ б_ / х_____ б в ц____ м_____ Я х-т-в б- / х-т-л- б в ц-н-р м-с-а- ------------------------------------ Я хотів би / хотіла б в центр міста. 0
Y- --ot------- k-ot--a - --t---t--mis--. Y_ k_____ b_ / k______ b v t_____ m_____ Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b v t-e-t- m-s-a- ---------------------------------------- YA khotiv by / khotila b v tsentr mista.
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? Як -----тися--а вокз--? Я_ д________ н_ в______ Я- д-с-а-и-я н- в-к-а-? ----------------------- Як дістатися на вокзал? 0
Ya------a---ya--- vok-a-? Y__ d_________ n_ v______ Y-k d-s-a-y-y- n- v-k-a-? ------------------------- Yak distatysya na vokzal?
Hogyan jutok el a repülőtérhez? Я- --с-ат-ся -о---р------? Я_ д________ д_ а_________ Я- д-с-а-и-я д- а-р-п-р-у- -------------------------- Як дістатися до аеропорту? 0
Yak dist--ys-a -o -er-po---? Y__ d_________ d_ a_________ Y-k d-s-a-y-y- d- a-r-p-r-u- ---------------------------- Yak distatysya do aeroportu?
Hogyan jutok el a városközpontba? Як-д--та-ис- -о цент-у міст-? Я_ д________ д_ ц_____ м_____ Я- д-с-а-и-я д- ц-н-р- м-с-а- ----------------------------- Як дістатися до центру міста? 0
Ya--dis-a-y-ya-d- tse-tr- mi-t-? Y__ d_________ d_ t______ m_____ Y-k d-s-a-y-y- d- t-e-t-u m-s-a- -------------------------------- Yak distatysya do tsentru mista?
Szükségem van egy taxira. М-----отр-бне--а-сі. М___ п_______ т_____ М-н- п-т-і-н- т-к-і- -------------------- Мені потрібне таксі. 0
M--i --t-i--e-taks-. M___ p_______ t_____ M-n- p-t-i-n- t-k-i- -------------------- Meni potribne taksi.
Szükségem van egy várostérképre. М-н- потр--на----а-м---а. М___ п_______ м___ м_____ М-н- п-т-і-н- м-п- м-с-а- ------------------------- Мені потрібна мапа міста. 0
M-ni--ot-i--- --pa-mi---. M___ p_______ m___ m_____ M-n- p-t-i-n- m-p- m-s-a- ------------------------- Meni potribna mapa mista.
Szükségem van egy hotelre. М-ні пот--бен-----ль. М___ п_______ г______ М-н- п-т-і-е- г-т-л-. --------------------- Мені потрібен готель. 0
Men- -o--ib-n-h-t-lʹ. M___ p_______ h______ M-n- p-t-i-e- h-t-l-. --------------------- Meni potriben hotelʹ.
Egy autót szeretnék bérelni. Я -от-в--и-/--о---а-- -а-ня-и --то--біл-. Я х____ б_ / х_____ б н______ а__________ Я х-т-в б- / х-т-л- б н-й-я-и а-т-м-б-л-. ----------------------------------------- Я хотів би / хотіла б найняти автомобіль. 0
Y--kh--i-----/ k-o-i---b-na-̆----y av--m-bilʹ. Y_ k_____ b_ / k______ b n_______ a__________ Y- k-o-i- b- / k-o-i-a b n-y-n-a-y a-t-m-b-l-. ---------------------------------------------- YA khotiv by / khotila b nay̆nyaty avtomobilʹ.
Itt van a hitelkártyám. Ос---оя---едит-а-------. О__ м__ к_______ к______ О-ь м-я к-е-и-н- к-р-к-. ------------------------ Ось моя кредитна картка. 0
O-ʹ----a-k-e--tn- ka--ka. O__ m___ k_______ k______ O-ʹ m-y- k-e-y-n- k-r-k-. ------------------------- Osʹ moya kredytna kartka.
Itt van a jogosítványom. О-- м-----ава. О__ м__ п_____ О-ь м-ї п-а-а- -------------- Ось мої права. 0
O-ʹ ---̈-p-av-. O__ m__ p_____ O-ʹ m-i- p-a-a- --------------- Osʹ moï prava.
Mit lehet megnézni a városban? Щ- -ож-а огл---ти-в м-с-і? Щ_ м____ о_______ в м_____ Щ- м-ж-а о-л-н-т- в м-с-і- -------------------------- Що можна оглянути в місті? 0
Sh--- -oz--a --l-anuty-v -ist-? S____ m_____ o________ v m_____ S-c-o m-z-n- o-l-a-u-y v m-s-i- ------------------------------- Shcho mozhna ohlyanuty v misti?
Menjenek az óvárosba. І--т--в с-а-е-----о. І____ в с____ м_____ І-і-ь в с-а-е м-с-о- -------------------- Ідіть в старе місто. 0
Id----v-s--re -i--o. I____ v s____ m_____ I-i-ʹ v s-a-e m-s-o- -------------------- Iditʹ v stare misto.
Csináljanak egy városnézö körsétát. Ві-ьміть----сть в-екс-у---- до -іст-. В_______ у_____ в е________ д_ м_____ В-з-м-т- у-а-т- в е-с-у-с-ї д- м-с-а- ------------------------------------- Візьміть участь в екскурсії до міста. 0
Vi--mi-ʹ -c---tʹ ---k---r-iï-do-mista. V_______ u______ v e________ d_ m_____ V-z-m-t- u-h-s-ʹ v e-s-u-s-i- d- m-s-a- --------------------------------------- Vizʹmitʹ uchastʹ v ekskursiï do mista.
Menjenek a kikötőhöz! І-іть до---р-у. І____ д_ п_____ І-і-ь д- п-р-у- --------------- Ідіть до порту. 0
Id-t- ---p---u. I____ d_ p_____ I-i-ʹ d- p-r-u- --------------- Iditʹ do portu.
Csináljanak egy kikötői körutazást. Ві---і-ь у-а-ть в-е----рсі--д- по--у. В_______ у_____ в е________ д_ п_____ В-з-м-т- у-а-т- в е-с-у-с-ї д- п-р-у- ------------------------------------- Візьміть участь в екскурсії до порту. 0
Vi-ʹmit---c----ʹ v ek-------̈--o-p-rtu. V_______ u______ v e________ d_ p_____ V-z-m-t- u-h-s-ʹ v e-s-u-s-i- d- p-r-u- --------------------------------------- Vizʹmitʹ uchastʹ v ekskursiï do portu.
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? Які-є-щ--в----чні-мі-ця? Я__ є щ_ в_______ м_____ Я-і є щ- в-з-а-н- м-с-я- ------------------------ Які є ще визначні місця? 0
Yaki -e -hc-e vy-nachni -is--ya? Y___ y_ s____ v________ m_______ Y-k- y- s-c-e v-z-a-h-i m-s-s-a- -------------------------------- Yaki ye shche vyznachni mistsya?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!