Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ti ተወሳከ-ግሲ

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [ሚእቲ]

100 [mī’itī]

ተወሳከ-ግሲ

tewesake-gisī

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
már egyszer – még soha ሓ---ዜ-- ወላ---ግዜ ሓ_ ግ_ - ወ_ ሓ___ ሓ- ግ- - ወ- ሓ-ግ- --------------- ሓደ ግዜ - ወላ ሓደግዜ 0
h---e ---- --wel------egizē ḥ___ g___ - w___ ḥ_______ h-a-e g-z- - w-l- h-a-e-i-ē --------------------------- ḥade gizē - wela ḥadegizē
Volt már ön egyszer Berlinben? ና---ርሊ-----ኩ- ት-ል--ዲኹም? ና_ በ___ በ____ ት___ ዲ___ ና- በ-ሊ- በ-ሕ-ም ት-ል- ዲ-ም- ----------------------- ናብ በርሊን በጺሕኩም ትፈልጡ ዲኹም? 0
n--- ---il--i be----ḥik-m---i-el-----d---um-? n___ b_______ b___________ t________ d______ n-b- b-r-l-n- b-t-’-h-i-u-i t-f-l-t-u d-h-u-i- ---------------------------------------------- nabi berilīni bets’īḥikumi tifelit’u dīẖumi?
Nem, még soha. ኖ፣ -ጺ----ነበርኩን። ኖ_ ፈ__ ኣ_______ ኖ- ፈ-መ ኣ-ነ-ር-ን- --------------- ኖ፣ ፈጺመ ኣይነበርኩን። 0
n-- fet--ī-e-ay--e-eri----። n__ f_______ a_____________ n-፣ f-t-’-m- a-i-e-e-i-u-i- --------------------------- no፣ fets’īme ayineberikuni።
valaki – senki ገ--ሰብ -----ሓ-’ኳ --ማንም ገ____ - ዋ_ ሓ___ / ማ__ ገ---ብ - ዋ- ሓ-’- / ማ-ም --------------------- ገለ-ሰብ - ዋላ ሓደ’ኳ / ማንም 0
g-le---b- - wa-a-ḥ-de---a /------i g________ - w___ ḥ_______ / m_____ g-l---e-i - w-l- h-a-e-k-a / m-n-m- ----------------------------------- gele-sebi - wala ḥade’kwa / manimi
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ኣ-- -ለ-ሰ-----ጡ-ዲኹም? ኣ__ ገ____ ት___ ዲ___ ኣ-ዚ ገ---ብ ት-ል- ዲ-ም- ------------------- ኣብዚ ገለ-ሰብ ትፈልጡ ዲኹም? 0
ab----g-l--se-- tif----’- -----m-? a____ g________ t________ d______ a-i-ī g-l---e-i t-f-l-t-u d-h-u-i- ---------------------------------- abizī gele-sebi tifelit’u dīẖumi?
Nem, nem ismerek itt senkit. ኖ- -ብ--ማንም -ይፈ--ን። ኖ_ ኣ__ ማ__ ኣ______ ኖ- ኣ-ዚ ማ-ም ኣ-ፈ-ጥ-። ------------------ ኖ፣ ኣብዚ ማንም ኣይፈልጥን። 0
n-፣-abiz- -a--m----ifel-t’-ni። n__ a____ m_____ a____________ n-፣ a-i-ī m-n-m- a-i-e-i-’-n-። ------------------------------ no፣ abizī manimi ayifelit’ini።
még – már nem ጌና-- -ሮማይ---ፉ ጌ_ - ኦ_______ ጌ- - ኦ-ማ-/-ሊ- ------------- ጌና - ኦሮማይ/ሓሊፉ 0
g-na-- o---------al-fu g___ - o_____________ g-n- - o-o-a-i-h-a-ī-u ---------------------- gēna - oromayi/ḥalīfu
Sokáig marad még itt? ኣብ---ና-ነ-ሕ ዲ-- --ንሑ? ኣ__ ጌ_ ነ__ ዲ__ ት____ ኣ-ዚ ጌ- ነ-ሕ ዲ-ም ት-ን-? -------------------- ኣብዚ ጌና ነዊሕ ዲኹም ትጸንሑ? 0
abiz--gēna ne--h-i--ī-̱-mi -i----n-h--? a____ g___ n_____ d_____ t__________ a-i-ī g-n- n-w-h-i d-h-u-i t-t-’-n-h-u- --------------------------------------- abizī gēna newīḥi dīẖumi tits’eniḥu?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ኖ- --ዚ ነዊሕ ኣይጸ----እየ-። ኖ_ ኣ__ ነ__ ኣ_____ እ_ ። ኖ- ኣ-ዚ ነ-ሕ ኣ-ጸ-ሕ- እ- ። ---------------------- ኖ፣ ኣብዚ ነዊሕ ኣይጸንሕን እየ ። 0
n---a--zī -e--h---ay-----ni-̣i-i i---። n__ a____ n_____ a____________ i__ ። n-፣ a-i-ī n-w-h-i a-i-s-e-i-̣-n- i-e ። -------------------------------------- no፣ abizī newīḥi ayits’eniḥini iye ።
még valami – semmi ጌ- ገ- --ዋ- -ደ ---ተ-ፍ-) ጌ_ ገ_ - ዋ_ ሓ_ (_______ ጌ- ገ- - ዋ- ሓ- (-ይ-ር-ን- ---------------------- ጌና ገለ - ዋላ ሓደ (ኣይተርፍን) 0
g-na-ge---- w--a--̣--- (-y-----fini) g___ g___ - w___ ḥ___ (____________ g-n- g-l- - w-l- h-a-e (-y-t-r-f-n-) ------------------------------------ gēna gele - wala ḥade (ayiterifini)
Szeretne még valamit inni? ጌና -ለ ክትሰት- -ሊኹም ---? ጌ_ ገ_ ክ____ ደ___ ዲ___ ጌ- ገ- ክ-ሰ-ዩ ደ-ኹ- ዲ-ም- --------------------- ጌና ገለ ክትሰትዩ ደሊኹም ዲኹም? 0
gē-- ---e-k--i--ti-u --l-ẖum---ī-̱--i? g___ g___ k_________ d_______ d______ g-n- g-l- k-t-s-t-y- d-l-h-u-i d-h-u-i- --------------------------------------- gēna gele kitisetiyu delīẖumi dīẖumi?
Nem, már nem kérek semmit. ኖ- ዋ- -- ----ኹን ። ኖ_ ዋ_ ሓ_ ኣ_____ ። ኖ- ዋ- ሓ- ኣ-ደ-ኹ- ። ----------------- ኖ፣ ዋላ ሓደ ኣይደለኹን ። 0
no፣--al----a-e-a---el---un- ። n__ w___ ḥ___ a__________ ። n-፣ w-l- h-a-e a-i-e-e-̱-n- ። ----------------------------- no፣ wala ḥade ayideleẖuni ።
már valamit – még semmit ገ- ------ጌና -ላ -ደ ገ_ ቁ__ - ጌ_ ዋ_ ሓ_ ገ- ቁ-ብ - ጌ- ዋ- ሓ- ----------------- ገለ ቁሩብ - ጌና ዋላ ሓደ 0
ge-- ----u-- - -ē-- w-la-h-a-e g___ k______ - g___ w___ ḥ___ g-l- k-u-u-i - g-n- w-l- h-a-e ------------------------------ gele k’urubi - gēna wala ḥade
Evett már valamit? ገለ-ንገ----ዕ-ም -ኹም? ገ_ ን__ በ____ ዲ___ ገ- ን-ር በ-ዕ-ም ዲ-ም- ----------------- ገለ ንገር በሊዕኹም ዲኹም? 0
ge-e -i--r--be------um- --h--m-? g___ n_____ b_________ d______ g-l- n-g-r- b-l-‘-h-u-i d-h-u-i- -------------------------------- gele nigeri belī‘iẖumi dīẖumi?
Nem, még nem ettem semmit. ኖ፣-ጌ---ላ-ሓደ------ኹ-----። ኖ_ ጌ_ ዋ_ ሓ_ ኣ______ አ___ ኖ- ጌ- ዋ- ሓ- ኣ-በ-ዓ-ን አ-ኹ- ------------------------ ኖ፣ ጌና ዋላ ሓደ ኣይበልዓኹን አሎኹ። 0
n-- --na -ala---ade-ayi----‘ah-uni āl--̱u። n__ g___ w___ ḥ___ a____________ ā_____ n-፣ g-n- w-l- h-a-e a-i-e-i-a-̱-n- ā-o-̱-። ------------------------------------------ no፣ gēna wala ḥade ayibeli‘aẖuni āloẖu።
még valaki – már senki ጌ--ዝ--ፈ----- ማንም (-ይ-ር--) ጌ_ ዝ___ ሰ_ - ማ__ (_______ ጌ- ዝ-ረ- ሰ- - ማ-ም (-ይ-ር-ን- ------------------------- ጌና ዝተረፈ ሰብ - ማንም (ኣይተርፍን) 0
gē-a z--er-fe-seb- - ma--m- --y---r---n-) g___ z_______ s___ - m_____ (____________ g-n- z-t-r-f- s-b- - m-n-m- (-y-t-r-f-n-) ----------------------------------------- gēna ziterefe sebi - manimi (ayiterifini)
Szeretne még valaki kávét? ጌ---ን -ደ- -ብ--ሎ? ጌ_ ቡ_ ዝ__ ሰ_ ኣ__ ጌ- ቡ- ዝ-ሊ ሰ- ኣ-? ---------------- ጌና ቡን ዝደሊ ሰብ ኣሎ? 0
gē-- bu-i-zide---s--- -lo? g___ b___ z_____ s___ a___ g-n- b-n- z-d-l- s-b- a-o- -------------------------- gēna buni zidelī sebi alo?
Nem, már senki. ኖ፣ -- ሓደ። ኖ_ ዋ_ ሓ__ ኖ- ዋ- ሓ-። --------- ኖ፣ ዋላ ሓደ። 0
n-፣ -a-a -̣--e። n__ w___ ḥ____ n-፣ w-l- h-a-e- --------------- no፣ wala ḥade።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + tigrinya (1-100) MP3 tigrinya (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…