Fraseboek

af In die restaurant 2   »   be У рэстаране 2

30 [dertig]

In die restaurant 2

In die restaurant 2

30 [трыццаць]

30 [trytstsats’]

У рэстаране 2

U restarane 2

Kies hoe jy die vertaling wil sien:   
Afrikaans Belarussies Speel Meer
’n appelsap, asseblief. К--і-л--к-- шк--нку-я-лыч-а-а -о--! К___ л_____ ш______ я________ с____ К-л- л-с-а- ш-л-н-у я-л-ч-а-а с-к-! ----------------------------------- Калі ласка, шклянку яблычнага соку! 0
Kalі--as-a, shk-y-----y--l--hnaga -ok-! K___ l_____ s________ y__________ s____ K-l- l-s-a- s-k-y-n-u y-b-y-h-a-a s-k-! --------------------------------------- Kalі laska, shklyanku yablychnaga soku!
’n limonade, asseblief. Ка-і -а--а, ш--янк--лі-а-а-у! К___ л_____ ш______ л________ К-л- л-с-а- ш-л-н-у л-м-н-д-! ----------------------------- Калі ласка, шклянку ліманаду! 0
Ka-- --s-a--s-kly--k- -і-a--d-! K___ l_____ s________ l________ K-l- l-s-a- s-k-y-n-u l-m-n-d-! ------------------------------- Kalі laska, shklyanku lіmanadu!
’n tamatiesap, asseblief. К--- ласк-, -кля--- т-мат-ага сок-! К___ л_____ ш______ т________ с____ К-л- л-с-а- ш-л-н-у т-м-т-а-а с-к-! ----------------------------------- Калі ласка, шклянку таматнага соку! 0
K------s--- s-klya-k- t--a-nag-----u! K___ l_____ s________ t________ s____ K-l- l-s-a- s-k-y-n-u t-m-t-a-a s-k-! ------------------------------------- Kalі laska, shklyanku tamatnaga soku!
Ek wil graag ’n glas rooiwyn hê. Я х--е- б- / -ацела б- к-лі- --рвон-г----на. Я х____ б_ / х_____ б_ к____ ч________ в____ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- к-л-х ч-р-о-а-а в-н-. -------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы келіх чырвонага віна. 0
Ya-kh---e- b--- k--t-ela -y --l--h-ch-----ag- --na. Y_ k______ b_ / k_______ b_ k_____ c_________ v____ Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- k-l-k- c-y-v-n-g- v-n-. --------------------------------------------------- Ya khatseu by / khatsela by kelіkh chyrvonaga vіna.
Ek wil graag ’n glas witwyn hê. Я ха--ў--ы --х--е-а----к---х бе--г- -ін-. Я х____ б_ / х_____ б_ к____ б_____ в____ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- к-л-х б-л-г- в-н-. ----------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы келіх белага віна. 0
Ya k----e-----/-k---se---b- k-lіk- ---a-a ---a. Y_ k______ b_ / k_______ b_ k_____ b_____ v____ Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- k-l-k- b-l-g- v-n-. ----------------------------------------------- Ya khatseu by / khatsela by kelіkh belaga vіna.
Ek wil graag ’n bottel sjampanje hê. Я -аце--бы---ха-ел- -ы--утэ--к- ---пан---г-. Я х____ б_ / х_____ б_ б_______ ш___________ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- б-т-л-к- ш-м-а-с-а-а- -------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы бутэльку шампанскага. 0
Ya------e--by ---ha---l---y bu--l-k- s-a--an--a--. Y_ k______ b_ / k_______ b_ b_______ s____________ Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- b-t-l-k- s-a-p-n-k-g-. -------------------------------------------------- Ya khatseu by / khatsela by butel’ku shampanskaga.
Hou jy van vis? Т- ---і- р-б-? Т_ л____ р____ Т- л-б-ш р-б-? -------------- Ты любіш рыбу? 0
Ty --u-іsh r-bu? T_ l______ r____ T- l-u-і-h r-b-? ---------------- Ty lyubіsh rybu?
Hou jy van beesvleis? Т- -юбі- ялав--ын-? Т_ л____ я_________ Т- л-б-ш я-а-і-ы-у- ------------------- Ты любіш ялавічыну? 0
T- l--b--h--al---c-y-u? T_ l______ y___________ T- l-u-і-h y-l-v-c-y-u- ----------------------- Ty lyubіsh yalavіchynu?
Hou jy van varkvleis? Т- --біш ---ніну? Т_ л____ с_______ Т- л-б-ш с-і-і-у- ----------------- Ты любіш свініну? 0
Ty -yub--h-s-іnіn-? T_ l______ s_______ T- l-u-і-h s-і-і-u- ------------------- Ty lyubіsh svіnіnu?
Ek wil graag iets sonder vleis hê. Я -ацеў ---- --цел- б- шт--н--у--ь б----я-а. Я х____ б_ / х_____ б_ ш__________ б__ м____ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- ш-о-н-б-д-ь б-з м-с-. -------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы што-небудзь без мяса. 0
Y- -h-t-----y----hatsel--by s------b-d---b-z--y--a. Y_ k______ b_ / k_______ b_ s___________ b__ m_____ Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- s-t---e-u-z- b-z m-a-a- --------------------------------------------------- Ya khatseu by / khatsela by shto-nebudz’ bez myasa.
Ek wil graag ’n groentebord hê. Я--а-е--б- / хац-л--б- --к-ску-з---ро--іны. Я х____ б_ / х_____ б_ з______ з г_________ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- з-к-с-у з г-р-д-і-ы- ------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы закуску з гародніны. 0
Y- k---s---b--- -hats--a by ---u-k- z g-r---іny. Y_ k______ b_ / k_______ b_ z______ z g_________ Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- z-k-s-u z g-r-d-і-y- ------------------------------------------------ Ya khatseu by / khatsela by zakusku z garodnіny.
Ek wil graag iets hê wat nie lank gaan vat nie. Я ---еў б- /-ха---а-----то-н---д-ь,-што--ож-а--у--а-пр-г---в-ц-. Я х____ б_ / х_____ б_ ш___________ ш__ м____ х____ п___________ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- ш-о-н-б-д-ь- ш-о м-ж-а х-т-а п-ы-а-а-а-ь- ---------------------------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы што-небудзь, што можна хутка прыгатаваць. 0
Y---h--s----y --kh-------b- --t--ne-u-z’- --t- m-z-na -h--k---r--ata-a-s’. Y_ k______ b_ / k_______ b_ s____________ s___ m_____ k_____ p____________ Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- s-t---e-u-z-, s-t- m-z-n- k-u-k- p-y-a-a-a-s-. -------------------------------------------------------------------------- Ya khatseu by / khatsela by shto-nebudz’, shto mozhna khutka prygatavats’.
Soek u rys daarby? Вам п-даць---та з ры-ам? В__ п_____ г___ з р_____ В-м п-д-ц- г-т- з р-с-м- ------------------------ Вам падаць гэта з рысам? 0
Vam pa-ats- g-ta-- --s--? V__ p______ g___ z r_____ V-m p-d-t-’ g-t- z r-s-m- ------------------------- Vam padats’ geta z rysam?
Soek u pasta daarby? Вам---д-ц--гэта-з л-к-ын-й? В__ п_____ г___ з л________ В-м п-д-ц- г-т- з л-к-ы-а-? --------------------------- Вам падаць гэта з локшынай? 0
V-m-----ts’--e-- z --k-hy---? V__ p______ g___ z l_________ V-m p-d-t-’ g-t- z l-k-h-n-y- ----------------------------- Vam padats’ geta z lokshynay?
Soek u aartappels daarby? Вам----ац- -эта з-бул--ай? В__ п_____ г___ з б_______ В-м п-д-ц- г-т- з б-л-б-й- -------------------------- Вам падаць гэта з бульбай? 0
V-m p---t-’ get- ------b-y? V__ p______ g___ z b_______ V-m p-d-t-’ g-t- z b-l-b-y- --------------------------- Vam padats’ geta z bul’bay?
Dit smaak sleg. Гэ-а н--ма-н-. Г___ н________ Г-т- н-с-а-н-. -------------- Гэта нясмачна. 0
G-ta n--s-ac---. G___ n__________ G-t- n-a-m-c-n-. ---------------- Geta nyasmachna.
Die kos is koud. Ежа-хало--а-. Е__ х________ Е-а х-л-д-а-. ------------- Ежа халодная. 0
Ezha k--lodnay-. E___ k__________ E-h- k-a-o-n-y-. ---------------- Ezha khalodnaya.
Ek het dit nie bestel nie. Я-гэ-а-- -- -а------ -----з-к-з--ла. Я г_____ н_ з_______ / н_ з_________ Я г-т-г- н- з-к-з-а- / н- з-к-з-а-а- ------------------------------------ Я гэтага не заказваў / не заказвала. 0
Y---e--ga -e-----z--u /-ne z-k-zv---. Y_ g_____ n_ z_______ / n_ z_________ Y- g-t-g- n- z-k-z-a- / n- z-k-z-a-a- ------------------------------------- Ya getaga ne zakazvau / ne zakazvala.

Taal en reklame

Reklame verteenwoordig ’n spesifieke vorm van kommunikasie. Dit wil kontak tussen die vervaardigers en verbruikers bewerkstellig. Soos elke soort kommunikasie het dit ook ’n lang geskiedenis. Politici of kroeë is al so lank terug as die antieke tye geadverteer. Reklametaal gebruik spesifieke elemente van retoriek. Omdat dit ’n doel het en daarom ’n beplande kommunikasie is. Ons as verbruikers moet bewus gemaak word; ons belangstelling moet geprikkel word. Ons moet egter bowenal die produk wil hê en dit koop. Gevolglik is reklametaal meestal baie eenvoudig. Slegs ’n paar woorde en eenvoudige slagspreuke word gebruik. So behoort ons geheue die inhoud goed te onthou. Sekere woordsoorte soos byvoeglike naamwoorde en oortreffende trappe is algemeen. Hulle beskryf die produk as besonder voordelig. Gevolglik is reklametaal gewoonlik baie positief. Dis interessant dat reklametaal altyd deur kultuur beïnvloed word. Dit wil sê reklametaal vertel ons baie oor die samelewing. Vandag oorheers terme soos “skoonheid” en “jeug” in baie lande. Die woorde “toekoms” en “veilig” verskyn ook dikwels. Engels is veral in Westerse gemeenskappe gewild. Engels word as modern en internasionaal beskou. Om dié rede werk dit goed vir tegniese produkte. Elemente uit Romaanse tale staan vir genot en passie. Dit word graag vir kos of skoonheidsmiddels gebruik. Mense wat dialek gebruik, wil waardes soos die tuisland en tradisie beklemtoon. Produkname is dikwels neologismes, of nuutskeppings. Hulle het tipies geen betekenis nie, net ’n aangename klank. Maar party produkname kan regtig ’n loopbaan vestig! Die naam van ’n stofsuier het ’n werkwoord geword – to hoover !